NAPLÓK: az utolsó alma Legutóbbi olvasó: 2024-04-26 11:46 Összes olvasás: 63718344. | [tulajdonos]: szélhozottszélviszel | 2019-03-04 17:59 | Egy vitához.
A széltolót, a szekértolót, a lélekvesztőt, a léhűtőt, a tányérnyalót, a közjegyzőt, a postarablót, A széltolót, a szekértolót, a lélekvesztőt, a léhűtőt, a tányérnyalót, a közjegyzőt, a postarablót, a sírásót, a zavarkeltőt akkor lehetne külön írni, ha jelölve lenne a viszony. Így: szélt toló, szekért toló, lelket vesztő, lét/levet hűtő, tányért nyaló, közt jegyző, postát rabló, sírt ásó, zavart keltő. A többi esetben (semmirekellő, napraforgó, tökkelütött) grammatikailag akár indokolt is lehetne a különírás, ám ezek állandósult szókapcsolatok. Az előtérbe tolóról úgy tűnik, ez nem mondható el a Helyesírási szabályzat szerint. Vagy: az igekötőszerű tulajdonság hiányával magyarázható.
„Igekötőszerű tulajdonság például az, hogy a bővítmény nem csupán egyetlen igei alaptaggal alkot összetételt, hanem több igéhez is járulhat azonos funkcióban: számonkér, számontart. Ezeket a 11. kiadás még különíratta, de a 12. szerint már egybeírandók. Hasonló a helyzet például a tönkre előtaggal, amely inkább már igekötőszerű: tönkremegy, tönkretesz, vagy az újjá előtaggal: újjáépít, újjászületik.” Üdv: A.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|