1. Minden, amit a kötelező olvasmányok témájában gondolok, olvasható az eredeti interjúban. Az érveim és a javaslataim is. 2. Betiltásról senki nem beszélt, a véleményemet kérdezték. Szabad elmondanom, ugye? Vagy maga a vélemény van betiltva? 3. Egy írót nem illik ismeretlenül letegezni. Lekurvázni, csak mert valamiről mást gondol, főképpen nem. Bájtalan gesztus. 4. Azok számára, aki szerint semmit sem tettem le az asztalra, rossz hírem van. 1989 óta rendszeresen dolgozom. Harminc könyvem jelent meg, el lehet olvasni őket. Nem muszáj persze, de a lehetőség adott. A külföldi kiadások listája a honlapon található. 5. Nem megyek el kapálni, mert fáj a derekam, és mert egy regény közepén vagyok. Kapálás közben nem tudnám befejezni, vagy csak sokkal lassabban. 6. A költőnő szépen hangzik, kissé a tőgypörköltre hajaz, de van ám nekem számtalan prózakötetem. Angolul, németül, spanyolul, olaszul, finnül, svédül, satöbbi. Bár tudjuk, az író ezen a vidéken férfiember, de mégis jelzem azért - még mindig halkan. 7. Tegnap túrógombócot főztem. Az volt a zacskóra írva, hogy RÖGÖS MAGYAR TÚRÓ. Ki tudja, miért jutott ez most az eszembe: kósza asszociáció. 8. Azt kérném, hogy még a legelszántabb Jókai-rajongók se tegyenek kutyaszart a postaládámba. Gusztustalan dolog. Nem illik ilyet csinálni.
She’s never met anybody that came against her before. And all of a sudden here is somebody tell her what to do and who kind of looked at her in certain way, at one point, hmm, that was nice. She likes him. She likes him underneath.
Raul Julia:
I love her, and all I’m gonna do is I’m gonna give her the opportinity to find out for herself, that she has a choice. Being able to say i”m not going to be like this, because I am the master of my life, I’m not the victim of my life. What I’m gonna give her, is the choice not to be a victim.
Hogy mi?
Ó, ma már nem lehet ilyen bonyolult egy párkapcsolat. Katharina mai diagnózisa: Stockholm-szindrómás. Petrucció: bántalmazó. Kész.
Másik oldalról nézve: mi az, hogy azt tanulthatja meg belőle, hogy van választása? Ne legyen! Az bonyi.
"A teremtmények meg-megrebbennek átellenben velünk, de átjutni hozzánk képtelenek, s ha kimondjuk nekik: Te, szavunk a nyelv küszöbénél elakad. Te-t nem észlelünk, és mégis érezzük, hogy szólnak hozzánk. A kapcsolat: kölcsönösség. Amíg a Te ege feszül fölöttem, az okság viharai a sarkamban meglapulnak, és a végzet örvénye megdermed. Az embert, akinek azt mondom: Te, nem tapasztalom. De kapcsolatban állok vele, a szent alapszóban." (Martin Buber: Ich und Du))
"– Jobb lenne, ha lejönnél és megmutatnád – morgott a Farkas.
– Arra, sajnos, nincs időm, már így is elkéstem – mondta sietve az Egér –, de ha még holnap is itt leszel, lejövök, és megmutatom, hogyan kell. Hát akkor jó éjszakát. Tehát ne felejtsd! Ugrás, pihenés, ugrás.
Ezzel elment, de esze ágában sem volt hazamenni. Az egyik fa tövébe húzódott, figyelt a verem felé. Futó léptek zaját hallotta – aha, gondolta, most futja az öt kört. Kicsivel később huppanás, csusszanás, puffanás. Hát ez nem sikerült – szomorkodott az Egér. Harmadszorra aztán a két első lábával elkapta a Farkas a verem peremét. Akkor már semmiség volt kijönni.
„Na lám, csak ugrálni kell – örült az Egér, aztán azonnal bosszankodni kezdett: – Ejnye – mondta magában –, hazudhattam volna azt is, hogy már második ugrásra kijöttem, most majd hetvenkedni fog ez a Farkas, hogy neki harmadszorra sikerült, ami nekem csak ötödszörre.”
„Nem volt hang, szebb mint az övé, Mikor még ifjú volt, A férfi az iskola elé Szárnyas lovon lovagolt. A másik, jó barátja, Erejében elmerült, Híre vette volna szárnyra, De híre, nélküle, elrepült. Érzékeny lelke volt, merész, Másik borissza, mosolygó És önbizalma nem kevés, Veszélyek közt bolyongó. Bizony vétkezett ellenük, Akik szólnak hozzám naponta. De én éneklem mindenütt - Szerepét ő is lemondta Az alkalmi komédiába, Megváltozott, semmi kétség - Végleg átalakult, hiába, Megszületett a szörnyű szépség.”
"A társadalmi és az egyéni félreértéseket egy alapvető hiba okozza: az attribúció, vagyis az oktulajdonítás. Egy kedves, elbűvölő emberről nehezen tudjuk elképzelni, hogy velejéig gonosz lehet. A pszichopaták egész életüket erre alapozzák: a kognitív disszonanciára. Amikor egy új információ vagy tapasztalat ellentmond a korábbi tapasztalatainknak, belső feszültséget élünk át. Ezt a szorongáskeltő állapotot igyekszünk csökkenteni azzal, hogy az új ismereteket hozzáigazítjuk a korábbiakhoz. Egy karizmatikus emberről nem feltételezzük, hogy megvezet bennünket, vagy hogy ártani akar nekünk." (Urturi: Az idő urai)
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
Kedvenc versek
Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
