NAPLÓK: Zúzmara Legutóbbi olvasó: 2024-04-28 01:56 Összes olvasás: 1331561771. | [tulajdonos]: mindegymiez | 2024-02-25 18:07 | A csalók Márta néni éppen a konyhában sürgött-forgott, amikor megcsörrent a telefon. Felvette, és egy kedves hangot hallott. - Jó napot kívánok, a Szemételszállító Kft. munkatársa vagyok. Azt szeretném kérdezni, hogy van-e önnek olyan kidobandó bútora vagy egyéb tárgya, amit elvinnénk ingyen? Márta néni meglepődött. Nem szokott ilyen hívásokat kapni, de eszébe jutott, hogy van a padláson egy régi szekrény, amit már régóta nem használ. Talán jó lenne megszabadulni tőle. - Hát, igen, van egy szekrény, amit elvihetnek, ha akarják - mondta bizonytalanul. - Nagyszerű, akkor holnap délelőtt jövünk érte. Csak annyit kérünk, hogy készítsen elő egy kis borravalót a munkásoknak, akik elszállítják. Ez a szokás, tudja. Márta néni nem tudta, hogy ez a szokás, de nem akart udvariatlan lenni. Azt mondta, hogy rendben van, és megadta a címét. A telefonáló megköszönte, és elbúcsúzott. Másnap délelőtt kopogtattak az ajtón. Márta néni kinyitotta, és két férfi állt előtte, akik egyenruhát viseltek. A mellkasukon egy céglogó volt, ami hasonlított a Szemételszállító Kft. nevére. - Jó napot kívánunk, mi vagyunk a szemételszállítók. Jöttünk a szekrényért - mondta az egyik. - Jó napot, tessék bejönni - mondta Márta néni, és beengedte őket. A férfiak felmentek a padlásra, és megnézték a szekrényt. Azt mondták, hogy nagyon nehéz, és nem fér le a lépcsőn. Azt javasolták, hogy bontsák szét, és úgy vigyék le. - Rendben van, csak vigyázzanak, hogy ne rongáljanak semmit - mondta Márta néni. - Nyugodjon meg, mi profik vagyunk - mondta az egyik, és elővett egy kalapácsot. A férfiak nekiláttak a szekrény szétszedésének, de közben nem a bútorra, hanem a padlásra figyeltek. Megnézték, hogy hol vannak a rejtett zugok, ahol Márta néni elrejthette a pénzét vagy az ékszereit. Amikor megtalálták, gyorsan elcsenték, és a zsebükbe dugták. Márta néni nem vette észre, hogy a férfiak lopnak. Ő csak a konyhában várta, hogy végezzenek. Amikor lejöttek, megkérdezte, hogy mennyi a borravaló. - Hát, ez egy nagy munka volt, úgyhogy legalább tízezer forintot kérnénk - mondta az egyik. Márta néni megszeppent. Nem gondolta, hogy ennyit kell fizetnie. De nem akart alkudozni, mert azt hitte, hogy ez a szokás. Kinyitotta a pénztárcáját, és kivett belőle tízezer forintot. Odaadta a férfinak, aki elvette, és mosolygott. - Köszönjük szépen, nagyon kedves. Viszontlátásra - mondta, és a másik férfival együtt kiment. Márta néni bement a padlásra, hogy megnézze, hogy néz ki a hely. Megdöbbent, amikor látta, hogy a szekrény darabjai mellett a pénze és az ékszerei is eltűntek. Rájött, hogy becsapták, és elszörnyedt. - Segítség, segítség, loptak tőlem! - kiáltotta, de senki sem hallotta meg. A csalók pedig már messze jártak, és keresztbe-kasul járták az országot, hogy más időseket is meglopjanak. Ez csak egy rövid novella akar lenni. Másképp zajlott le az én becsapásom. Felhívnám az idős emberek figyelmét egy, a fészen megjelent hirdetőre. Ne essenek e személy áldozatává... | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|