Vendég: Az, van

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2843 szerző 38733 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

P. Ábri Judit: Hála a szerelemért
Tóth János Janus: Hervadó kokárda
Tóth János Janus: Nyárvég
Tóth Gabriella: Puff neki
Tóth Gabriella: Ritka fillér
Tóth Gabriella: vacak
Tóth Gabriella: közöny
Filip Tamás: Leltárhiány
Filip Tamás: Pálma
Filip Tamás: Állásinterjú
FRISS FÓRUMOK

Gyurcsi - Zalán György 1 órája
Mórotz Krisztina 20 órája
Csurgay Kristóf 1 napja
Serfőző Attila 1 napja
Vezsenyi Ildikó 2 napja
Cservinka Dávid 2 napja
Ötvös Németh Edit 2 napja
P. Ábri Judit 3 napja
Kiss-Teleki Rita 3 napja
Szakállas Zsolt 3 napja
Busznyák Imre 3 napja
Bátai Tibor 3 napja
Tóth János Janus 3 napja
Farkas György 3 napja
Tóth Gabriella 5 napja
Karaffa Gyula 6 napja
Vasi Ferenc Zoltán 7 napja
Egry Artúr 9 napja
Gyors & Gyilkos 9 napja
Pálóczi Antal 12 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 44 perce
ELKÉPZELHETŐ 11 órája
Minimal Planet 11 órája
Játék backstage 12 órája
Gyurcsi 12 órája
az univerzum szélén 19 órája
Bátai Tibor 1 napja
nélküled 1 napja
A vádlottak padján 1 napja
PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE 2 napja
Janus naplója 4 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 6 napja
mix 6 napja
Ötvös Németh Edit naplója 10 napja
négysorosok 10 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Vendég
Legutóbbi olvasó: 2024-04-28 08:18 Összes olvasás: 15988

Korábbi hozzászólások:  
118. [tulajdonos]: Az, van2023-09-17 17:03
Dara Yen Elerath:
Amiért nem tudtam elhagyni a bántalmazómat


Mert évekig szomorú voltam és ő ragyogott, mint egy sötét angyal.

Mert Carl Jungot olvastam, aki szerint a sötét angyalok fényt hordoznak, és hordozzák az eget.

Mert az ég hideg, ezért a hidegségét, a közömbösségét, a szeretet tüneteként fogadtam.

Megfelelni vágytam, de nem tudtam neki. Acél tüskékkel rúgott ló voltam. Futásra kényszerítettek, és jól esett a futás.

Mert a szája egy rothadt szilva volt, ha megcsókoltam, folyadék csorgott le torkomon,
keserű, mint a méreg, táplálva bennem valamit, ami arra vágyott, hogy marják.

Mert éjjelente acél színű csüngőlepkékkel álmodtam  – a csüngőlepkék cianidot nyelnek, hogy megmérgezzék a ragadozókat, és magukhoz vonzzák a párjuk. Azt hittem, cianid lepke vagyok. Azt hittem, a méreg az elemem, hogy része a véremnek.

Mert amíg vele voltam, megszűntem félni a saját halálomtól. Ahogy a tömegektől, pókoktól, az idegen szemektől. Egyedül tőle féltem.

Mert minden reggel szorongva ébredtem: ma vajon fog-e bántani? Felhív-e részegen, hogy  ismét elmondja, te hülye, te csúnya, te szerencsétlen?  Ő újság volt, borzalmas híreivel és függővé tett az olvasása.

Mert amikor körém tekerte súlyos karjait, elöntött a béke. Mert azokban a pillanatokban majdnem el tudtam hinni, hogy szeret, még amikor a telefonjáért is nyúlt, hogy a nőkkel beszéljen, akikkel épp csalt.

Mert egyszer egy nő voltam, akivel csalt. Hazudott a feleségének, és a felesége elhagyta.
Vajon én megérdemeltem-e a bántalmazást, amelyet aztán kapni kezdtem?

Mert amikor egy barátnőmnek magyaráztam a kapcsolatunkat, ő egy utazáshoz hasonlította azt.

Mert az utazás izgalom, mert még akkor is ha rettegsz, felélénkülsz, így amikor éreztem, hogy a fejemet a kocsiablaknak üti, és dudorok nőnek a koponyámon, nem tudtam
erőt venni magamon, hogy kiszálljak. Az ülésbe kapaszkodtam, az ajtó fogantyújába.

Mert az acélszínű csüngőlepkék a cianidot egyszerre fogyasztják és termelik, ez a csüngés, az hogy ő kell, volt a mérgem.

Mert amikor megalázott, a karjaimba üvegszilánkokat véstem, hogy kivérezzem a mérget.

Mert vérem eláztatta a havat a háza előtt, rózsaszínre pecsételve, mint egy szerelmeslevelet.

Mert a sürgősségi egy órára volt kocsival, és ő túl részeg volt ahhoz, hogy vezessen.

Mert épp esésben voltam, és már hét éve estem.

Mert hét év hosszú zuhanás.

Mert attól féltem, ha padlót fogok, végül összetöröm magam.

Mert elkápráztatott fenyegető szépsége, és elkápráztatottságomban voltam őz, ami egy épp szembejövő kocsi fényszórójába bámul.

Mert a verőfény könnyen tűnhet mennyországnak.

Visky Bence fordítása.



Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-04-18 08:29 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-04-28 09:29   Napló: Hetedíziglen
2024-04-28 09:02   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2024-04-27 22:39   Napló: ELKÉPZELHETŐ
2024-04-27 22:37   Napló: Minimal Planet
2024-04-27 22:07   Napló: Játék backstage
2024-04-27 22:00   Napló: Játék backstage
2024-04-27 21:45   Napló: Gyurcsi
2024-04-27 21:38   Napló: Gyurcsi
2024-04-27 21:32   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2024-04-27 20:59   Napló: Játék backstage