NAPLÓK: Rímek és kortárs költészet Legutóbbi olvasó: 2024-05-05 23:21 Összes olvasás: 28643| 19. | [tulajdonos]: bájszikül | Géher: arányok | 2008-05-22 13:13 | | Na ez az, hogy az arányok! És ezzel is egyetértek (miként én is felvetettem): "a vers az emberek döntő részének a tudatában ma is a rímekhez kötődő gyönyörűség". Igen. Kell ezt bolygatni, áttörni, megváltoztatni? Vagy kiszolgálni inkább? Lehet-e kiszolgáló tevékenységet folytatni költészettel? Vagy teljes az öntörvényűség? Meddig lehet elmenni a kompromisszumokban, hogy ne sérüljön a harmónia? Van-e, lehet-e egyáltalán kompromisszumokat kötni? Mennyire legyen korszerű egy költő? Mennyire tartson a világban lévő irányvonalakkal? A költészet a forradalom műfaja. Ady élére állt a változásoknak. Ma mintha inkább visszafogni szeretnénk a lelki folyamatokat. Fékpedál vagy gázpedál? (Esetleg biciklipedál? :) Tekerjetek! | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 18. | Géher: arányok | 2008-05-22 09:51 | | Lehet, hogy nem pontos a megállapításom, de a vers az emberek döntő részének a tudatában ma is a rímekhez kötődő gyönyörűség, ami nem adatik meg a szabadvers folyamatában, amit nem lehet semmi mással pótolni, mint egy szép nő gyönyörű ruhában és ragyogó környezetben. nagyobb művészi képességeket, ichletetség pillanatának édenkerti csillogását hordozzák azok a költők, akik rímes versekhez ragaszkodnak akkor, amikor valami szívhez szóló, maradandót akarnak átadni az emberiségnek. A halhatatlanok életműveit tanulmányozva bizony az arány az, ami feleletet ad e feltett kérdésre. József Attilát hadd említsem, aki rímes verseiben világraszóló gyönyörűséget hagyott az utódokra, ugyanakkor mintegy 18-20 %-ban alkotott un.szabadverseivel szintén megközelíthetetlen szépségeit alkotta meg lírai alkatának. (azzal is egyetértek nagyobb kihívás egy költő számára a rímes versek létrehozása, mint a kötetlen szabadvers.) | |
| 17. | [tulajdonos]: nem vállrándításos | 2008-05-22 00:27 | | Nem az az érdekes, hogy az "ÉN" verseimet hányan olvassák, hanem, hogy hányan olvasnak verseket. Szerintem ez fontos. Nem elegen. Ez pedig biztos. Közel sem elegen. | |
| 16. | [tulajdonos]: jó a buli | Viga: kampánycsend | 2008-05-22 00:21 | "szélesebb olvasottság - ki nem szarja le?" Ejhaj, de könnyed csuklómozdulat egy ilyen mondatot idebiggyeszteni... Pont, mint ezt: Én nem szarom le.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 15. | Viga: kampánycsend | [tulajdonos]: fojt köv | 2008-05-21 23:35 | majd olvasom a folytatást. ez a kampányolás kérdés nekem erőltetett hülyeség. én pl. szeretném, ha nem rímekben kellene írnom. a rím középkori szülemény. a vers gótikája. érezd Isten országában magad. a 20. század után végleg minden leszakad. és mégis. most már kín a rím. nem dísz többé. de sallang sem lehet. ad néha persze néhány ötletet. olyan, mint egy beindult motor. csak akkor megy veled, ha pedálra taposol.
szélesebb olvasottság - ki nem szarja le? mi széles? mi szűk? ha tág, varrja be. ha szűkre írták végtelen gyönyörét, élvezzen tágan el, vagy menjen le sörért. | |
| 14. | [tulajdonos]: fojt köv | 2008-05-21 23:24 | | Hát valami olyasmiről lenne szó, hogy egyre gyakrabban hallok olyan határozott hangokat, hogy a rímek jelentősége manapság csekély. Mintha háttérbe szorult volna a szerepe. Tudom, hogy kicsit mondvacsinált ez a kérdésfeltevés, de talán abból a szempontból érthetőbb, hogy saját véleményem szerint a (magyar) költészet egyik legfontosabb eleme. És mintha ezen gördülne-fordulna a szélesebb olvasottsághoz való visszatérés ügye... Nem mintha nem kedvelném a szabadvers végtelen gyönyöreit... Ti hogy látjátok? Kell kampányolni a rímekért? : ) | |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 11. | csödö: re | Járóka: vitaindító | 2008-05-21 20:47 | Létjogosultsága valóban van mindkettőnek, és persze a mondanivaló. meg a mélység.
a szabadvers valóban egyszerűbbnek tűnik, mégsem az. vagy fordítva: láttunk már hatalmas bravúrral megírt kötött formájú verseket, melyek témái esetleg valóban igényesek voltak, ám elcsépeltek. tehát efféle megkülönböztetést nem tennék a kettő között, főleg, ha az általad említett kritériumnak, miszerint legyen mondanivalója, megfelel. hiszen, ha a költő veszi a fáradtságot, és mély mondanivalóját akár kötött, akár szabad formában igényesen megfogalmazza, az azt jelenti, dolgozott vele, kemény munkájába került. | |
Olvasói hozzászólások nélkül
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
