PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN II.: GONDOLA

NAPLÓK: PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN II.
Legutóbbi olvasó: 2025-05-09 13:22 Összes olvasás: 7054

20.	[tulajdonos]: GONDOLA	2023-06-04 20:24
Ma a GONDOLA IRODALMI MAGAZIN vendége voltam. (Mivel nem tudom linkelni a fórumot, áthoztam a publikációt.) ------- Gondola - KORTÁRSALGÓ Szerkesztő: Bak Rita A Kortársalgó mai vendége: PÁLÓCZI ANTAL Pálóczi Antal 2019-ben megjelent A paráznabillegető című kötete fiatalkori és veteránkori verseinek gyűjteménye. A kiadó egyik fülszövege szerint írójuk e "vitalitás-versekben" mintha arra keresné a választ: van-e élet a halál előtt? Pálóczi, Walt Whitman-tanítványként, szabadversekben keresi a kifejezési formát. Az amerikai mester hosszú kifutású nagy verssorai azonban nála töredezettek s erre sokáig kereste, de csak nemrég találta meg a választ. Walt Whitmannak a hangzó alapélményt az óceán tág és hosszú hullámainak a partra futása adja. Pálóczi Antal viszont a Balaton partján nőtt fel, és ott a hullámok rövid kifutással, gyakran hármas egységekben - a hosszú óceáni hullámokhoz képest töredezett hangzó képlettel verik a fövenyt (Bélatelepen), vagy locsognak a kövek között (a fonyódi mólón). Pálóczi Antal verseiben valójában a Balaton hullámzását érezhetjük, ha nem is vagyunk ennek tudatában. A szerző a Kaposvári Élettudományi Egyetemen állattenyésztést, az ELTE Bölcsészkarának magyar szakán irodalmat tanult. Újságíróként több országos lapnál és a Magyar Televíziónál, nevelőtanárként egy kollégiumban és egy gyermekotthonban dolgozott. Írásait kezdetben Szabó Antal néven publikálta. Az Egyetemi lapok, a Párizsi Magyar Műhely, a Magyar Ifjúság, a Somogy folyóirat, a Mozgó Világ, az Élet és irodalom, valamint a Szép versek '89 antológia még ezen a néven közölte költeményeit. A Pálóczi újságírói nevet később vette föl egyik dédrokona után. Majd a szépírással egzisztenciális okból húsz évig felhagyott. Önerős házépítése, majd két fiának "tartós apaként" történő felnevelése után azonban pár éve, a Dokk.hu irodalmi lapban újrakezdte az írást. A Magyar napló már ezzel az új névvel közölte novelláját, később az Élet és Irodalom a verseit. Egy új inspiráció hatására jelenleg angol nyelven is ír, s egy fotóalbumként és verseskönyvként kiadható kétnyelvű köteten dolgozik, Ajándék a hercegnek címmel. --- PARTY talán megbocsátható egy ilyen vén szamárnak ha még elbolondozgatom itt mondta Élő Klasszikus a miniszternek amikor az köszöntötte őt és fiatal nejét akivel a Playboy fotózta a miniszter felragyogott és a testőrére nézett láttad mennyire tisztel "hát ilyen fiú vagyok én?" de tévedett a mosolygó költő valójában lesajnálta őt és éber tekintettel raktározta el mindezt hogy majd megírja csak közben meghalt * NYUGALOM de mi ez akkora a nyugalom a könyvszagú fényben emeletenként 100-100 olvasó miért iramodik meg valaki hirtelen valaki miért fut utána a liftnél éri utol az egyetemistának látszó magas fiú a nem egyetemistának látszó köpcöset a pulóvere ujjánál próbálja visszatartani nincs mit mérlegelnem a köpcös már pördül is mire odaérek gyíkként vedli le pulóverét meztelen felsőteste csupa izom a vékony magas elfehéredve nézi épp akkor érek oda amikor a köpcös megütné nem ijed meg tőlem boksz mozdulattal rögtön engem vesz célba félerősen rúgom gyomron mire megtántorodik majd kettőnk elől menekülni kezd a lépcsőn lefelé mi utána a diákok s diáklányok gyerekes mozdulattal lapulnak falhoz pedig puha talpú cipőink nem is hangosak már a földszintre ért a félmeztelen nyomában én a magas a pulóverrel lemaradt a beléptető elektronikánál sorban állók kultúr-ijedten rebbennek szét a menekülő majdnem elsodorja a büféből épp a kisasztalokhoz érő neves kritikust aki kávét egyensúlyoz műanyag tálcán a tömeg láttán félmeztelensége tudatával a köpcös lecövekel így érem utol mire most már tényleg dühösen ront rám kínzójára de megint… ugyanaz a láb… beesik az asztal alá – koppan a feje – éppen új könyveket árul egy kiadó és már jönnek is a biztonsági őrök s kezében a pulóverrel a magas srác is befut de hát nem loptam sír krokodilkönnyeket a köpcös a laptopomat el akarta vinni mondja a magas én mindvégig szótlanul most otthagyom őket már nem az én ügyem micsoda nyugalom van bennem csodálkozom pedig a könyvtár felbolydult mindenhonnan tekintetek szegeződnek rám közben a köpcös már az utcán kiabál az őrök nyilván elengedik végül elég volt neki ez a lecke? Itt már felismernék… többet nem jön talán nem nézek senkire nincs mit mondanom nem akarok hallani semmit az egybeverődött tömeg némán utat ad nyugalmam értteti meg velük hogy az ősjelenetet látták a könyvtár alkalmazottai mostantól másként néznek majd rám ha lapok új példányát kérem vagy egy-egy természeti népről szóló könyvet úgy sejtem ismerősként fogadnak bár továbbra sem leszünk egymásnak bemutatva esetleg társalgunk is tartózkodó eleganciával csak ami ma történt itt arról hallgatunk * A HALÁL OTT ÜLT A FELOLVASÁSON ma a költők öregek és elkényszeredettek voltak rémlett némelyik beteg azok közül akik ifjabbak nálam csak egy-két fiatal öreg jött el nekik szavaltam virgonc erotikus versem de megijesztett a Halál az ifjabbak melletti padon s ettől már az elején elment a hangom aztán öblögettem ott is ahol nem kellett volna végül taps és némi arcpirosodás és sok sok sok sok semmi * CSAK EGY REPÜLŐ minden lépésemtől még riadtabb lett pedig csak azt akartam megkérdezni hol a bolt de be se várt az öregasszony nagy fekete gyapjúkendőjét szorosabbra fogva úgy bicegett el a havon mint egy fekete-fehér háborús filmben a kisbolt ablaküvegén aztán én is megpillantottam a géppisztolyos nagydarab katonát páncélsisakján a szorosra húzott fehér lepellel "egy liter kólát!" így akartam otthon lenni de borús tekintetével a boltosnő is azzá nézett akkor aki a legkevésbé voltam aztán vissza a szilklák alá ahonnan el sem mozdulhattam volna de annyira akartam már egy kis kólát inni a mentoszlop késett nem találják az utat iszogattam derűsen "NEM ISMEREK LEHETETLENT, CSAK TEHETETLEN KATONÁT!" hát csak tessék alezredes úr előbb talán az utat megtalálni két óra múlva fenn ültem a teherautón röhögtem mert az alezredes először tényleg az Akasztóhegy felé vezényelte a századot "GÉPKOCSIVEZETŐK BAL ELSŐ KERÉKKEL HOZZÁM!" őket hibáztatta a lassú haladásért le kellett szerelniük a kereket és egyenként odavinni hozzá aztán mindegyiket visszaszerelni - Hát maga? - Jelentem Pál százados parancsára az áthaladási pontot biztosítom, kérem átszállításomat az alegységemhez! a vezetőfülkében jó meleg volt de én egyre jobban felhúztam magam azon hogy ha háború lenne ugyanígy mennénk ugyanilyen meleg lenne a vezetőfülkében és a civilek halnának meg előbb e NATO-ellenes hadgyakorlaton a Varsói Szerződés magyar részfeladata Észak-Olaszország lerohanása volt éjszakára bevettük magunkat egy fenyőerdőbe de a szomszéd erdőben táborozók zaja olyan hangos volt mintha közös szobában lennénk csak a sátorvasak halk megcsörrenése s a külön-külön halkan mondott szavak szűrődtek ki de mindez együtt mégis félhangos morajlássá vált az örök hadjáratok örök táborzaja gondoltam íme a történelem az éj közepén aztán legmélyebb álmunkból felveretve kellett sátrat bontanunk Pál százados stopperrel mérte az időt Lacit kértem meg hogy a forró kályhacsövet pokróccal körbetekerve tartsa míg én az átizzott kályhával alul a lábainál fogva kirohanok a sátorból hogy kirázhassam az égő fahasábokat mire följött a nap új táj tűnt elénk fák és hó sehol csak fehérlő mészkő szakadékok egy tágas fennsíkon a sárgás fű a szélben úgy hullámzott mintha egy nagy állat fakó szőrméje lenne itt foglaltunk figyelőárkot s míg a raj a századossal felderítésre ment mi őrségben maradtunk Lacival aki azonnal elaludt ilyenkor ágyúval sem lehetett fölébreszteni félpalack kólám is volt még épp a málhazsákokhoz állítottam miután egy kicsit ittam belőle de a kupak a kezemben maradt mert hirtelen hatalmas fénylő test villant át felettünk egy repülő de olyan alacsonyan hogy még a pilóta arcát is láttam mint egy autóversenyzőét a Forma-1 TV-közvetítésén csak némán egyetlen zúgó berregő vagy suhanó hang nélkül és már ott se volt majd halk süvítésből orkán őrjöngéssé mélyülően megérkezett a zaj azt hittem megsüketülök a hangnál sebesebb gép másodpercekkel megelőzte s mintha kisebb földrengés rázná meg a tájat potyogni kezdtek a kavicsok a lövészárok falából felborult a kóláspalack a vörös lé tócsában gyűlt össze Laci páncélsisakjának szélénél de ő meg sem mozdult úgy feküdt ott mint egy háborús filmben ekkor egyszer csak rázkódni kezdtem belül még a könnyem is kijött képtelen voltam visszatartani a hirtelen csöndre végül Laci is kinyitotta a szemét - Mi van? - bökött felém. - Semmi... Aludj csak! * 134. (Czarina Russellnek) Szeretek Lutonban landolni, ha Londonba megyek. Bedford is arra van: élt ott egy herceg akinek a lányunokája énekes. Sokszor látom a youtube-on. Ők - előkelők. Én - halhatatlan vagyok. Ok nem biztos. De ha valaki azt állítja, hogy ez lehetetlen, hülyét csinál magából. --- 134. (To Czarina Russell) I like to land in Luton when I go to London. Bedford is close by: a prince lived there whose granddaughter is a singer. On youtube I see Her lot of. They are - classy. I am - immortal. Ok not for sure. But anyone who claims that this is impossible makes a fool of himself. * KÖLTŐK GYERMEKKORA hogy sírtunk mindig én és más későbbi költő Fonyódon a strandbejáró lépcsőn olyan rossz annyira kiszolgáltatottnak lenni csak fölkaptak minket és vittek hiába sírtunk hiába rúgkapáltunk mondják annyira üvöltöttem hogy zengett a strand és ezt nagyon szégyellték a szüleim hiszen mi odavalósiak voltunk állítólag még a pesti gyerekeknél is hangosabban sírtam mikor bevitték őket a Balatonba csak én mindig akkor amikor kihoztak russia 2018 pictures

Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!