NAPLÓK: Szokolay Zoltán verses füzete
Legutóbbi olvasó: 2024-04-26 23:19 Összes olvasás: 1321329. | [tulajdonos]: Csigavonal | 2018-10-14 14:26 |
Csigavonal
Betérek az általánosítóba, rámszól a szép hölgy: ma nincs félfogadás, azt felelem: én egész vagyok, nem félek, egészen bizonyos. A célkereszt épp ilyen bizonyos, főképp úgynevezett válságidőben, vaskerekek nyomai az arcon, verses füzet lapján lábnyomok. Miféle fehér lábnyomok borítják be az utakat hazáig; nem hozza vissza az idomárnak, kihullt a szó szájából a pálca. Megállok olykor némely borozóban, nem mintha innék, nem minthogyha írnék, csak mert hátha éppen ott szeretnének panaszkodni a kiszolgáltatottak. Gyermekeikre gondolnak a kiszolgáltatottak, földre pöccintik a versek hamvát, rendelnek néhány pohár általánosítást, fölhajtják lassan, ébren alszanak. Honnan tántorogsz, Magyarország, Budapest nevezetű májad meddig bírja, meszes lábnyomok kanyargó sora: építési terület közepén csigavonal. Jönnek statisztikák, mint a mentőautók, keresztülszáguldanak rajtunk szirénázva, piros zsibbadtság önti el a közvéleményt, hadd vigyék kórházba a tényeket. Hörögnek a tények az elfekvőben, kényszeredetten borotválja őket a borbély, fel is akasztja ágyuk végére a táblát, begördül a vizit: újratervezés.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!