DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2828 szerző 36968 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Miklya Zsolt
  Arcát mosná
Új maradandokkok

Vezsenyi Ildikó: Falusi randevúk 1. Első este
Bara Anna: örökség
Szilasi Katalin: utam
M. Szabó Mihály: Mi maradt?
Ötvös Németh Edit: kézimunka
Gyurcsi - Zalán György: Terveim (jav)
Kiss Anna Mária: az össze nem egyezés retorikája
Mórotz Krisztina: Agapé
Berényi Klára: B oldal
Petz György: Pár beszéd
FRISS FÓRUMOK

Berényi Klára 38 perce
Gyors & Gyilkos 51 perce
Mórotz Krisztina 8 órája
Gyurcsi - Zalán György 8 órája
Vezsenyi Ildikó 12 órája
Bártfai Attila Márk 13 órája
Farkas György 13 órája
Kosztolányi Mária 13 órája
Szilasi Katalin 13 órája
Pataki Lili 14 órája
Szakállas Zsolt 15 órája
Szilágyi Erzsébet 17 órája
Takács Éva 18 órája
Busznyák Imre 22 órája
Nagyító 22 órája
Oláh Imre 1 napja
Vajdics Anikó 1 napja
DOKK_FAQ 1 napja
Franczen Bea 1 napja
Zsuzsanna Grande 3 napja
FRISS NAPLÓK

 mix 11 perce
Hetedíziglen 1 órája
Párbeszéd a DOKK jövőjéről 1 órája
Volt egy pillanat 8 órája
leállósáv 9 órája
DOKK estek 13 órája
Etzel Mark Bartfelder 15 órája
Baltazar 15 órája
Gyurcsi 23 órája
Felvil.levelek (feladó:random) 1 napja
Játék backstage 1 napja
Fészek 1 napja
Qui? 1 napja
Bátai Tibor alkotói naplója 1 napja
Seholsincs 1 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Szokolay Zoltán verses füzete
Legutóbbi olvasó: 2020-02-19 12:06 Összes olvasás: 5302

Korábbi hozzászólások:  
65. [tulajdonos]: Egyszer beírják2019-03-19 06:28

Egyszer beírják

Méltányos jogorvoslat-e
kivégzettnek a feltámadás?
Téblábolhat számára ismeretlen
életterek közt hajléktalanul,
fénytócsák partján szédeleghet,
ügyet se vet rá a bámész népség,
bent bankárok koccintanak,
amott kegyeltjeik ünneplik egymást,
s ha koldul is néhanap önigazolást,
díjat, szerelmet, hírnevet,
csak annyit ér az, mint egy távolról
odaintett könnyed búcsúcsók,
amely annyira emlékeztet a legyintésre,
vagy mint a hír, hogy majd egyszer beírják
nevét a soha meg nem jelenő
titkos könyvbe, mit senki se lát.

64. [tulajdonos]: A kertben2019-03-17 11:07
.
a napelemes járdakő
a kapott szeretetet éjjel visszaadja
nem fordít magára semennyit
nem pocsékol nem hivalkodik
nem nevezteti Napnak magát
zokszó nélkül mutatja az utat
minden arra járónak
és nincs tudomása az időről

az ember
elácsorog ott ahova állították
mohón tuszkolja legbelső bugyraiba
az így-úgy beszerzett elkunyerált fényt
aggódik nehogy idő előtt kihunyjon
és káromolja a sorsot
átkozza kiszolgáltatottságát
türelmetlenül várja a szabadulást
.

63. [tulajdonos]: Pályakép2019-03-17 11:05
.
Teremt az ember éthoszt,
néhány pofont is szétoszt,
s ahol útjának vége,
letakarja a béke.



62. [tulajdonos]: Pályakép2019-03-17 11:04
.

Teremt az ember ethoszt,
néhány pofont is szétoszt,
s ahol útjának vége,
letakarja a béke.



61. [tulajdonos]: visszapillantás 22019-03-03 08:37
Egy régi vers, melyet 1982. február 15-én elfogadott közlésre a Jelenkor. A szerkesztőség írásbeli értesítője, Csordás Gábor aláírásával a birtokomban. A korrektúrát 1982. márciusában megkaptam és aláírva visszaküldtem a Jelenkor szerkesztőségébe. A vers azóta sem jelent meg. Legutoljára 2017-ben érdeklődtem a Jelenkor jelenlegi főszerkesztőjénél, de tértivevényes levelemre nem kaptam választ. Várakozom tovább.

Későn

Későn

Későre jár, elhulltak figuráid,
összemosódnak előtted mind a mezők.
Szeretted magad Miskin hercegnek látni a tükörben,
söpörd most össze az asztalról a kenyérmaradékot.
Jézus születésnapján levelet írsz egy pohár víznek,
azt írod: megszámolják egymást a fésű fogai.
Tavaly még vetkőzni kértél idegen lányt,
nem tudhattad: a selymek alatt csak újabb selymek,
s végül a világba visszajutsz.
Visz a vonat és nincs időd leszállni,
elárvult városok csigolyasorára
fut rá az alapfogalmak szerelvénye.
A szomszéd jászolban köhögés fojtogat egy zászlót,
a szomszéd évszak melléből elapadt a tej.
Késve jöttél, saját homlokodban éjszakázz.

60. [tulajdonos]: visszapillantás2019-03-03 08:28
Egy régi vers, amely hajdan az utolsó pillanatban maradt ki egy antológiából.


Március

Precíz eső rongyolja most
fehér buckáidat.
Aludj, ha tudsz. Erős vagyok.
Maradj, ha mersz, hanyatt.

Futtod elúnván visszahullsz,
te vékony vérfonál,
ne kárhoztasd e márciust,
hol húnyt szemem csodál.

Kagyló mélyén hallózó test,
bemocskolt meztelen.
Tavasz tapos egy hanglemezt,
nem énekelsz velem.

Órád ha áll is, élni kell.
Iksz éve láttalak.
Ágaskodnak, nem érik el
szavak halálodat.

Cáfolhatatlan képletek,
fölös vershalmazok.
A virradat ma hó helyett
megint esőt hozott.


59. [tulajdonos]: Zendülő harang2019-02-22 10:28
A harang rossz tanácsadó - olvasom egy keresztényellenes szerző szövegét.
Időszerű idéznem egy műfordításomat,
Valentyina Tyelegina orosz költőnő versét.

ZENDÜLŐ HARANG

A harangnak kitépték a nyelvét.
Bronz testét korbácsokkal verték.
Hogy ne zendítse soha senki lelkét,
a harangnak kitépték a nyelvét.

És száműzték. Hajnalban indították útnak
Szibériába egy fogolycsapattal.
Lánc csörömpölt, kemény ütések hulltak
kíméletlen zenével, nagy haraggal.

S ő hallgatott. Körötte hallgatott a tajga.
De a rabok a csodáról beszéltek:
hogy benn, a fém mélyébe bújva
ott rejtőznek a régi zendülések.

Szerényen állt a harang egy barakkban,
s azt gondolta: hiszen hát semmiség ez,
mikor az őr, egy bátor őr nyugodtan
odatérdelt a hűvös, néma fémhez.

(1976)

58. [tulajdonos]: R.I.P.T.D.2019-02-13 20:50
A fehér mancs

Válasz A képzelt idő című versére Tandori Dezsőnek

Ha nyári égből hullnak tollpihék,
s „negant redire quemquam” - hallani,
az ember hű volt addig bármiképp,
jövőjét kénytelen beosztani.
Hű volt? Mihez? Csak épp ahhoz, ami
annyit jelent, mint serkedő szakáll?
Képzelt időben lámpát gyújtani,
hogy féljen az, ki holnap ott talál?

A friss pengén, mely arcbőrömhöz ért,
a márkajelzés öt betű: MIÉRT.

A változást nem éltetik igék,
miért zavarnám éppen Önt velük.
November volt, kővé fagyott vidék,
tizennyolc éves macskám ott feküdt,
kis teste halhatatlanná lehűlt;
most július van, lomha macskanyár,
kerengve hullnak tollpihék, betűk,
s az ember egy tükör előtt megáll.

A friss pengén, mely arcbőrömhöz ért,
a márkajelzés öt betű: MIÉRT.

Hiába múlik perc, nap, hónap, év,
körülvehet már engem társaság,
vagy sok halaszthatatlan semmiség:
nem háborítják útjaim porát.
S egy reggel majd, bár nem tudom okát,
a macskához, ki rég temetve már
és testét szürke hólé mosta át,
passer domesticus - lelkem leszáll.

A friss pengén, mely arcbőrömhöz ért,
a márkajelzés öt betű: MIÉRT.

Most kapkodás: időm ki törte szét?
Szelíd részekre osztanám magam.
Beszélgetés, tűnődés, ténykedés:
oly éles mind és oly aránytalan.
S ha elhagynám mindazt, mi hátra van,
ki lenne az, ki tűnt vállamra száll,
ki venne észre ezt-azt általam,
s ki nem, hogy minden lényben óra jár.

A friss pengén, mely arcbőrömhöz ért,
a márkajelzés öt betű: MIÉRT.

Véletlenek, szabályok, elvetélt
találkozások: ennyi volna csak
amennyit ember össze-vissza élt,
s minden lélekre macska mancsa csap?
Borotvahab virágzik: pillanat,
magába zár a hófehér homály.
De két kérdés válasz nélkül maradt:
- Tart madarat madár? Tart vállat váll?

A friss pengén, mely arcbőrömhöz ért,
a márkajelzés öt betű: MIÉRT.

57. [tulajdonos]: az üzenet2019-02-02 09:46


Az üzenet beérkezik,
a rendszer jelzi majd nekik,
hogy nézzék meg mihamarabb,
hiszen szabad (nekik szabad)
dönteni szépen, szabadon
arról, mit ér a tartalom,
láthatom vagy nem láthatom,
s hová írjam a válaszom.

Az üzenet beérkezik,
nem nyitják fel, nem kérdezik,
megértik olvasatlanul,
hogy mi van írva magyarul,
látatlan értelmezhetik,
a század huszonegyedik,
nem bontogatnak küldeményt,
nem tiltanak be költeményt.

Az üzenet beérkezik,
átírhatják, törölhetik,
alájuk vetetted magad
s belülről irányítanak,
mintha véletlen volna csak
a sugalmazott gondolat,
a megengedett értelem.
Hová jutottunk, Istenem!


56. [tulajdonos]: Égi kántor2019-01-29 21:58

Égi kántor


Fenn ül már az égi kántor.
Zúzos, jeges glóriája
rácsúszik a homlokára,
keze billentyűkön táncol,
lába ráfagy a pedálra,
de lelkében öröm lángol,
azzal tekint utoljára
ránk, az itthagyott világra,
télből tavaszt így varázsol,
angyalt, ó, a kisleányból
és bűnbánót a vagányból,
ahogy Isten prédikálja,
úgy zendít rá a zsoltárra,
szivárványon orgonálja
azt, hogy itt élsz, nem akárhol,
elvágyódnod mindhiába,
innen soha nem szökhetsz meg,
itt hűségnek, szeretetnek
nincs kottája, nincs szabálya,
csak ahogy az ember érzi,
csak ahogy a szív diktálja:
Illés Lajos égi kántort
Magyarország visszavárja.

2007.01.30.

Tizenkét éve, 2007. január 29-én hunyt el Illés Lajos. Rá emlékezem e vers újraközlésével.






Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2020-02-14 09:31 lista
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2020-02-21 09:32   Napló: mix
2020-02-21 09:06   új fórumbejegyzés: Berényi Klára
2020-02-21 08:52   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2020-02-21 08:51   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2020-02-21 08:35   Napló: Hetedíziglen
2020-02-21 08:35   Napló: Hetedíziglen
2020-02-21 08:35   Napló: Hetedíziglen
2020-02-21 08:35   Napló: Hetedíziglen
2020-02-21 08:34   Napló: Hetedíziglen
2020-02-21 08:34   Napló: Hetedíziglen