NAPLÓK: Szuszogó szavak
Legutóbbi olvasó: 2026-01-13 23:26 Összes olvasás: 84369| 623. | [tulajdonos]: betűfüzérek | 2023-07-20 10:25 |
Hatvanhárom lányos lábnyom
(Inzertek)
Nagyanyám...
"csakúgy" volt nekem.
Nem koncepciózott.
Nem ismert különféle nevelés-elméleteket.
Nem készített játéktervezetet.
"Csakúgy" volt... - velem.
------
(Nagyhatalmú Idő
- szolgállak, míg élek -
eléd térdel lelkem
évsúlyoktól verten.
Megköszönöm mindazt,
mit emlékként adtál:
örömtelit, búsat...
régebbit és újat.
Remélem gyűlhet még
szomorú vagy vidám -
nem számít, csak legyen
telve velük fejem.)
------
Miként most...
szinte látom nagyanyám,
ahogy követem a tanyán,
úgy hetvenkettő nyarán....
Főleg alkonyat idejében,
mert féltem sötétben -
folyton lábnyomába léptem.
Duzzogott emiatt, zsörtölődött hosszan:
"Mindig sarkamban vagy,
te jány, mindig sarkamban vagy."
Nincs már tanya régen...
sem gyümölcsfák, sem orgonabokrok -
a sarki iskolát földbe-szántották,
talán csak a halom,
az a Polyákhalom"...
az talán még megvan -
hacsak a Jóerőbenlévők
azt is
el nem hordták.
(2023. július)
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
