NAPLÓK: Seholsincs
Legutóbbi olvasó: 2024-04-27 02:11 Összes olvasás: 86787905. | [tulajdonos]: Tele ragrímmel, de | 2019-10-18 09:11 |
ez mégis szívemnek kedves. Remélem majd az unokáknak is. :)
Szomorú szemű felhő
Egy kis felhő azért ragyog, napudvarban helyet kapott. Nem volt soha "bús-modorú", szeme mégis oly szomorú.
Régen volt, hogy pajzán tánca esőt küldött a nyárfákra. Csak a haját kellett bontsa, hogy az áldást bőven ontsa.
De az idő ahogy futott, rajta egy sor nyomot hagyott. Összeaszott kis testére Nap sem ismert, hogyha nézte.
Bánatosan tovaúszott, körülötte a szél zúzott. Messze indult őserdőkbe, - tájat fog majd bő termőre -.
Mert a földet mégse hagyja, lehet biz' ő bármily satnya! A világ sem olyan lenne, ha kannákba szelet merne.
Nem törődve ruhájával, búval bélelt alakjával, bércre hágott, völgybe zuhant, ködös tájon tova suhant.
Hogy ott, messze, erdők felett a párától kövérke lett visszafordult dús terhével, versenyt futni a jövővel.
Tudom, szeme, ha megcsillan, Édesem szemében villan, Anyám arcán könnyek ülnek, értem épp egy felhőn gyűltek.
Babosné Nagy Zsuzsa - Felhőlány című fotójához született...
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!