NAPLÓK: Seholsincs Legutóbbi olvasó: 2024-04-26 12:44 Összes olvasás: 86752| 460. | [tulajdonos]: tehetségtelen | 2017-10-13 09:00 |
forgatom
méregetem
valahogy mégsem változik
semmi
ugyanakkora
vagy
még nagyobb
pedig már régóta
foltozgatom a hiányod
a szívemben
| |
| 459. | [tulajdonos]: Köszöntő az égre írva | 2017-10-13 05:53 |
Október tizenharmadika.
Másnak babonából félsz ez a nap.
Nekem a szép emlékek emeltek
kalapot ismét, amikor felvirradt.
Ma gyertyafénnyel idézlek téged.
Nézem mosolyod gyűrött fényképeken.
Köszöntenélek.
De csak gyertya éghet.
Az ajtót résnyire mégis nyitva hagyom..
*
(Édesapámra emlékezve Kálmán-napon) | |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 457. | Ólomkati: esti kérdés | 2017-10-11 19:26 | | Csilla, ez a történet igaz? Olyan rossz, amikor valami olyan tragikus, hogy már regénybe illő, aztán kiderül, hogy mégis megtörtént. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 455. | [tulajdonos]: az érthetetlen versemhez | 2017-10-11 10:52 | egy anya évtizedekkel ezelőtt elveszítette a kisebbik lányát. ha jól emlékszem a huszat sem érte meg. a férje már korábban meghalt. az asszony, aki varrónő volt, sokáig nagyobbik lányával élt együtt, aki iskolái befejezése után önálló életet kezdett, miközben az asszonynak egy élettársi kapcsolata is zátonyra futott. ezek után a korábbi súlyos betegségei mellé még depresszió is társult. mindezek a tragédiák a külső szemlélő elől rejtve maradtak. csak azon kevesek tudtak róla, akiket bizalmába fogadott. egy kezemen meg tudnám számolni, hogy hányan voltunk...a környezete felé egy mindenkihez kedves, mindenki baját meghallgató, segítőkész és mosolygós ember látszatát keltette. a problémáit elrejtette, miközben tucat kuncsaft lelki támasza is volt, nem csak ügyes kezű varrónője.
senki sem sejtette, hogy milyen és mekkora fizikai, lelki terheket hurcol, hogy mennyire nem tudta elfogadni kisebbik lánya elvesztését. így mindenkit villámcsapásként ért a hirtelen, tervezett halála, ami akkor következett be, amikor nagyobbik lánya pár napig nem volt a városban, és az albérlője is hazautazott.
napok múlva találtak rá... | |
| 454. | [tulajdonos]: Valamit akartam | 2017-10-10 14:39 |
Gondoltam most, hogy van egy kis időm
leírom, ami tegnap a fejemben zsongott.
Tíz percig ültem a monitor előtt és semmi
sem jött elő csak szemfoltok. Talán, ha egy
üveg bort bontanék. De rég is volt, hogy
ilyet tettem. Idejét sem tudom, ahogy másnak.
Valami láthatatlan lyukon mind kiperegtek.
De nyugi, az idő mindent megold. Lassan
azt is elfelejtem, hogy felejtek. És a tükör előtt
majd rám csodálkozok: ez még él?
Mire az Úr: á, tegnap óta csak a lelked.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 453. | sesin: re:M. Karácsonyi Bea: K | M. Karácsonyi Bea: Keresztútnál | 2017-10-09 13:46 | Köszi Beám!
Igazán jó és igazi seás változat. Zusammen, és részleteiben is. („tenger”part…). Én mégis – már több, mint 5 éves kínlódás után is - az eredeti koncepciót szeretném megtartani: azaz kérdéseket teszek fel a magam nevében – magamnak -, ami feltételezhetően sokak fejében is megfordult, és vagy kaptak rá elfogadható választ, vagy nem és mentek tovább a maguk útján, ami nem biztos, hogy éppen az egyenes, vagy éppen a másokkal közös út. (Van valóban társadalmi, politikai (?) felhangja…kicsit homályosan, de éppen ezért úgy érzem, nem szájbarágós, nem diktátum.)
Engem ezek a kérdések találtak meg, és magamban tudom és meg is adtam a választ, míg mindenki más, ha akarja megválaszolja magának, ha akarja legyint rá és/vagy túllép rajta.
Bár utálok versútmutatót használati utasítást... :) mellékelni, és tudom, hogy neked nem is kell, de tán más is olvassa, s a korábbi tapasztalatok alapján gyakran evidens dolgokat, gondolatokat, asszociációkat nem tudtak vagy csakazértsem akartak néhányan el/befogadni.
Még egyszer köszönöm, és azt bevallom, hogy századjára is átgondolom, s esetleg újra előveszem a csiszolókorongot…remélem nem kopik el az örökös újrakezdésben…
Puszi!!
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 452. | M. Karácsonyi Bea: Keresztútnál | 2017-10-07 15:41 | Drága Csilla! A versed nagyon őszinte, és szép, itt rezeg bennem. Érezni, hogy ez nagyon mélyről jött. Bátorkodtam kicsit belekontárkodni, csak ha esetleg tetszene valami úgy. Magamra szabtam, nah :) Mert nekem így nagyon szép, ahogy most van. Itt küldöm a kontárkodásom.
Ha már sehol sincsen helyem
kesztyűt sem vág hozzám egy sem,
szántatlan sem hagytak utat,
ne zavarjon meg a tudat?
Szürkeségem nem szégyelltem,
színeimet rád képzeltem,
nem tagadtam meg álmaim,
megforduljak vagy álljak itt?
Veled léptem türelemmel,
nem bontottam zászlót kedvvel,
csendesen, míg zárszót vártam,
keservedet nem kívántam.
Ha nem látnád, kibe rúgtam,
cifra gúnyám kiről nyúztam,
csőre töltött minden szavam,
hadd diktáljam saját magam.
Hitem súlya, mint az éltem,
magam edzem, végig érjen,
s nem térdemen csúszva teszem,
közös halmaz mondd, hogy legyen?
Ha nem tudnám, merre tartsak,
szárazföldnek, tengerpartnak,
és zsákutcába futna hit,
nyitnád szemem albumait?
Ha nyomort csak filmen látnék,
becsület se lenne játék,
s nem ismernék embertelent,
tudnám, hogy és mit tehetek:
Megfognám áldó kezedet,
keresztúton, ha átmegyek. | |
| 451. | [tulajdonos]: ....ripsz-ropsz rap.... | 2017-09-21 15:38 |
Belehalsz...rap
ennek a rapnek semmi értelme
de hány ilyet nyomat a beteg elme
hogy megírtam az csak neked bajos
nem majka lökte s nem is a lajos
lehet kellene egy nagy pofon
két berugás közt bazi eszem-iszony
hogyha kihányom majd ami zavar
a facebookon talán vizet kavar
háttérben ma is bőszen netezek
de nem írok és nem chatelgetek
hátha észrevesznek hogy nem bírom
ha hanyagolnak engem minden síkon
a térbe bekerülni nem merek
ezért fekszem itthon kereveten
széle-hossza nem tűnik fel testemnek
mert rest lettem hogy felemelkedjek
ízületeimnek annyi már
a doki mondta ugyan mit akarnák
ebben a korban jó ha hallom is
nem csak üvöltöm mért jár neki baksis
a számláról már csak a szememet
emelem le s itatom az egereket
forró dróton melegítem a vérem
ebédre aki bírja annak kimérem
a szimmetria nálam alapvető
kezem lábam száma éppen kettő
hogy páratlan eddig egy se maradt
nem a dokin múlt ő mást akart
a kapok-adok értéke nem mérhető
ha szívből jött bármi elegendő
de van egynéhány akinek busásan
megfizetném jóságát egy husánggal
ebédem a sovány vadliba
épp most húzott el s nem lagziba
vagyok hivatalos de másnapos
maradékkal kínál a sarki csapos
az egész rapnek semmi értelme
de hány ilyet nyomat a beteg elme
hogy megírtam az csak azért bajos
majka nem vállalta csak a lajos
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
