NAPLÓK: N. D. S. L. (Vajdics Anikó) Legutóbbi olvasó: 2024-04-30 16:29 Összes olvasás: 72022| 452. | [tulajdonos]: NPU | 2019-09-24 12:43 | 2019. szeptember 24.
Gyerekkoromban az egyik kedvenc sütim a napraszúrt volt: omlós vajassütemény két oldalt tojáshabbal bevonva, középen baracklekvárral összeragasztva. Olyan volt, mint egy hóval behintett napocska, közepén izzó maggal – nem is értettem, miért nem napraszórt a neve. Felnőtt koromban tudtam meg Horváth Ilona szakácskönyvéből, hogy a sütemény eredeti neve Non Plus Ultra, ami szó szerint azt jelenti: „ne tovább”.
Kicsit utána jártam a kifejezésnek, és megtudtam, hogy Jób könyvéből ment át a közbeszédbe. Az Úr a világ teremtéséről szólva mondja ezt Jóbnak: „Ki zárta el kettős kapuval a tengert, amikor felszökellt az anyaölből, s ruhául megalkottam neki a felhőket, és bepólyáztam a felhők homályába, amikor meghúztam a határvonalat számára, és gátat építettem, meg kettős kapukat? Mondtam neki: „Eddig jöhetsz, de tovább nem! Ezen a helyen törjön meg hullámaid gőgje!” Adtál életedben parancsot reggelnek? Jelölted már ki hajnalpírnak helyét, hogy zárja le szegélyként a földnek szélét, s a gonosztevőket kergesse el róla? Olyan lesz, mint az agyag a pecsét alatt, s úgy elszíneződik, mint egy ruhadarab. A gonosztevőktől megtagadják fényét, a már fölemelt kar két darabra törik. El tudnál jutni a tenger forrásához, sétáltál-e már a tenger fenekén?”
Nem tudom, honnan másznak elő, és miért, bizonyos szavak, amikor álmodom. Ma ez a „napraszúrt” ébresztett. Talán Isten üzen általa, hogy „ne tovább”. Ha igen, miben sértettem már megint határt? Vagy inkább azt üzeni, hogy jussak el végre a tenger forrásáig, sétáljak bátran a tengerfenéken? De az is lehet, hogy a csak gyomrom akart figyelmeztetni, hogy lement a vércukrom, be kell vinnem egy kis szénhidrátot, különben megfájdul a fejem.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
