NAPLÓK: N. D. S. L. (Vajdics Anikó) Legutóbbi olvasó: 2026-01-11 08:04 Összes olvasás: 99930| 899. | [tulajdonos]: azar | 2022-09-26 10:26 | Tegnap Halmosi Sándornál jártam az általa szerkesztett Kolumbiai antológia (Mint a vigyázó istenek arca) bemutatója kapcsán, amin lehet, hogy csak mi ketten leszünk (ismerős helyzet: nyolcadikos koromban az görög-katolikus papné osztályfőnökömmel maradtam így egyedül egy hagyományőrző úttörő-pályázat kapcsán). Csaknem egy órát csúsztam a megbeszélt időponthoz képest. Baleset volt az Alkotás úton, szabadkoztam, több megállót gyalogoltam a szakadó esőben. Sok mindenről beszélgettünk, többek között a közlekedő edényekről (annak kapcsán, hogy Sándornak van egy pálinkakitöltő szerkezete, magyar találmány, igazi hungarikum, ami a közlekedő-edények elvén működik). Nekem erről rögvest Vargas LLosa hasonlata jutott eszembe, amit a Levelek egy ifjú regényíróhoz című könyvében fogalmaz meg: „Két vagy több, különböző időben, térben vagy valóságszinten történő eseménysor, amelyeket egységes elbeszélésbe foglal az elbeszélői akarat, hogy ez a szomszédság vagy vegyülék kölcsönösen módosítsa őket, valami más jelentéssel, légkörrel, jelképiséggel stb. ruházva föl mindegyiküket, amely nem olyan, mintha egymástól függetlenül mesélnék őket. Persze nem elég az egymás mellé helyezés, attól még nem hat ez az eljárás. Az a döntő, hogy „kapcsolat” legyen az elbeszélő közelítette vagy összeolvasztotta két cselekményszál közt a mese szövetében. (…) az egység, amelyet ez az elbeszéléstechnika hoz létre azt kívánja, hogy az így kialakult epizód mindig több legyen, mint alkotórészeinek is összege.” (Mario Vargas Llosa: Levele egy ifjú regényíróhoz, Európa, Bp., 1999., 149. o.)
V. LLosa többek között Cortázar elbeszéléseire hivatkozva írja le ezt a jelenséget, ahol gyakran mitikus síkokkal toldódik meg a „realista” történet. Az Éjszaka, hanyattfekvé-ben pl. „két valóság közelít egymáshoz – a mai kórház és az ómexikói vadon-, mintegy áthatva egymást. Végül a befejezés csúcspontján – ez megint váltás, ezúttal nem csak időbeli, hanem valóságszintbeli is -- egybefolyik a két idő, hősünk már valójában nem a modern városban megoperált motorkerékpáros, hanem egy primitív moték, akinek pillanatokkal azelőtt, hogy a pap kitépi a szívét, hogy kiengsztelje vérszomjas isteneit, sejtelmes látomása támad, jövendőbeli városokkal, motorokkal és kórházakkal.” (uott. 152-153.o.)
A sziget délben-ben (ezt már én teszem hozzá, mert ez a kedvenc Cortázar-novellám), egy légiutaskísérő, miközben italokat és szendvicseket osztogat, arról álmodozik, hogy egyszer elutazik arra a görög szigetre, amely fölött a repülő pontban délben szokott elhaladni. Meg is tervezi az utat, a feltételes mód, amit az író használ, egy idő után átcsap múlt időbe (a spanyol nyelv ezt lehetővé teszi, a magyarban nehéz visszaadni a kétértelműségét), és már ott is vagyunk vele képzeletben vagy a valóságban, ezt a szöveg az olvasóra bízza; a légutaskísérő a homokos tengerpartról látja, hogy lezuhan egy repülőgép, egyetlen utas igyekszik kiúszni a partra, ő beúszik hozzá, hogy a partra segítse. A halászok csak a kiúszni igyekvő alakot látják (tehát mégiscsak képzeletbeli volt a másik valóságsík, de addigra az olvasó már be van húzva történetbe). Mindez délben történik.
Nos, amíg én Halmosival a közlekedő edényekről cseverésztem, a férjem a János kórházban feküdt. Oda szállították be a mentők, miután az Alkotás úton egy fiatal szaúd-arábiai diplomata dzsipjének farának keresztben neki szaladt. A férjemet tetőtől talpig átvizsgálták a kórházban, megállapították, hogy semmilyen belső sérülése nincs, megvédte a légzsák. Akik látták az esetet egyértelműen mellette tanúskodtak. A szaúd-arábiai diplomata unta a pirosban való ácsorgást, és az előtte álló autókat megelőzve át akart hajtani a kereszteződésen.
És én láttam a villogó lámpájú rendőrautókat, a tűzoltót is, amint egy összeroncsolódott autót lehúz a villamossínekről. És simán elsétáltam mellette. Ez nem hagy nyugodni. Hogy végig képes voltam egy másik valóságban létezni.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
