NAPLÓK: Hetedíziglen
Legutóbbi olvasó: 2024-05-06 12:36 Összes olvasás: 263675Olvasói hozzászólások nélkül| 7029. | Szilasi K.: vers | 2024-01-28 21:02 |
Szilasi Katalin
A síron túl
Eső szitál, de szőke fényed áttör
a téridőn. Jövő, se messzeség nem
feledtet el. Te vértelen fehéren
pihensz rideg kövek között. Varázs-kör,
mi téged átölel, a holtak titka.
A pillanat csak áll, a csöndbe dermed.
De végtelenbe átlopott szerelmed
nem enged el, szakíthatatlan inda.
Tavaszt se várva, télbe burkolódzom.
Szememre barna, nagy bogár, a bánat
ül. Olykor álmodok veled. Helyetted
is árva-én a régi képet óvom.
Szemöldöködnek íve oly hibátlan.
S dalunkat dúdolom, hisz úgy szeretted.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
