| KIEMELT AJÁNLATUNK | |
| Új maradandokkok | |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő | |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
NAPLÓK: Hetedíziglen Legutóbbi olvasó: 2024-05-04 04:16 Összes olvasás: 2629346780. | [tulajdonos]: szavazásra | 2023-10-09 21:40 | Kedves Játékosok! Öt versünk van, három jó megfejtésünk. Mivel senki sem jelezte, hogy időt kér, ezért nem várok tovább. Íme a versek:
1.
Rezignáltan
Szájadban keserű íz a szó, törmelék, kiköpöd ezt is, hisz hullt porba épp elég. Beesett mellkasod, meggörnyedt a vállad, vak kutya nyála sem csorog már utánad. Batyudban ezernyi elütött dél, éjfél, idővel elporlad, amire csak néztél. Nem maradt már semmi, ami mégis, hitvány, koldusok kezével kaparász a nyűtt vágy. Remélsz-e még bármit, szeme vesztett látnok, nyirkos homlokodon ráncba borult álmok. Mögötte ott szuszog a fáradt fénysugár, többet gyűjt magába egy szentjánosbogár. Lompos kutyánk, a hit, még mellettünk csahol, cipeljük, hátha még lesz haszna valahol. Mikor túlleszünk az utolsó adáson, vajh ott ülünk jobbján, vagy sülünk a rácson?
2.
Őszi disztichon
Lompos cserge az ég, fényrácson nyirkos ökörnyál. Elkaparászgat a szél, s hűsre szuszogja batyunk.
3.
Konyhában
Nyirkos az éj, mint a hirtelen leszedett ruha, aminek nem hagynak elég száradási időt. A rácson hagyott kenyér, amit hűlni hagytam egészen beráncosodott a párától. Szuszogok, a temérdek munkától elfáradt bennem az idő, lompos macskaként kergeti a farkát. Ledőlök a lócára, batyuba kötött vétkeimet a fejem alá teszem, nyálam kifolyik fogatlan ínyem kerítésrácsán kaparászik valami álmomban.
4.
indulj el...bármerre...is
csak egy csepp nyál alig nyirkos kint kaparász közben szuszog rozsdás a rács kicsit lompos nagy batyu jár elöl foltos
5.
Ősz
Lompos öregasszony az ősz, a vaksi ködből lép elő. Hajába ökörnyál fonódik, szája szögletéhez még odatapadva a nyár morzsái. Szuszogva cipeli hátán összekötözött batyuját. A nyirkos avarban kaparász, rőzsét gyűjt télire, hiszen hideg lesz. Egy kerítésrács mögül rácsodálkoznak a krizantémok. Arcán halvány mosolyba futnak a ráncok, mikor megüti orrát a sírvirágok kesernyés illata.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
|