NAPLÓK: Hetedíziglen
Legutóbbi olvasó: 2024-05-03 10:05 Összes olvasás: 2628225296. | [tulajdonos]: szavazásra | 2022-03-29 22:51 |
Kedves Játékosok! Halasztást senki sem kért, ezért felteszem szavazásra a verseket.
1.
váltogatott tanítmányok
árvaságra jutott a hold a riadt nap árnyék volt lánc csörömpöl indul a tánc csak dörömböl mélyül a ránc nem hazátlan csak házatlan jön a bot és a huszonöt háromszor is te hálátlan világgá ment de visszajött
2.
Koldus
Egyetlen támasza botja, oly riadt, mint a szárnya szegett madár. Ránc szabdalta arcán árnyak. Hazátlan árva, s csörömpöl benne a magány.
3.
lejárt órák
hazátlan lett az árnyék gazdateste pernye az égetőkemence elnyelte pőre törzsét fény villant majd a szinte semmi bekerült egy dobozba
riadtan bámulnak ilyenkor a szemek az arcokon fagyott könnyek ülnek dermedten mozognak a kezek ahogy átfogják az est ránctalan urnáját
árvaságra jutott az emberek vakon rázzák a botot egyedül ülnek a padokon néha csörömpölve levest hoz egy arra tévedt rokon
4.
Vonatom indul
Árvaságom lyukas condra, sosem vágytam semmi koncra, ráncok lepik riadt szívem, Isten sincsen épp a színen, nem csörömpöl égi vekker, mégis felébredek egyszer, botot vágok, az kísérjen, másé lehet minden „Éljen”, hazátlan, ki nem lel társra, árnyékot tűz csak a nyársra.
Szép szavaim mind feledtem, áldott lesz a föld felettem.
5.
Árvák
Az égen csorba csillagok. Porcelán-kék hajnal vacog. Ócska villamos csörömpöl elő a remízből. Kivár. Korai árvasága fáj egy riadt fiókverébnek. Nem ért verébbeszédet az ember, kinek árnya sincs, csak botja van, s kenyér a kincs. Kik hazátlanok a honban, tudják, a lét haszontalan.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!