DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2843 szerző 38736 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Kiss-Péterffy Márta: Remény-sugár
P. Ábri Judit: Hála a szerelemért
Tóth János Janus: Hervadó kokárda
Tóth János Janus: Nyárvég
Tóth Gabriella: Puff neki
Tóth Gabriella: Ritka fillér
Tóth Gabriella: vacak
Tóth Gabriella: közöny
Filip Tamás: Leltárhiány
Filip Tamás: Pálma
FRISS FÓRUMOK

Filip Tamás 2 órája
Gyurcsi - Zalán György 1 napja
Mórotz Krisztina 1 napja
Csurgay Kristóf 2 napja
Serfőző Attila 2 napja
Vezsenyi Ildikó 3 napja
Cservinka Dávid 3 napja
Ötvös Németh Edit 4 napja
P. Ábri Judit 4 napja
Kiss-Teleki Rita 4 napja
Szakállas Zsolt 4 napja
Busznyák Imre 4 napja
Bátai Tibor 5 napja
Tóth János Janus 5 napja
Farkas György 5 napja
Tóth Gabriella 6 napja
Karaffa Gyula 7 napja
Vasi Ferenc Zoltán 8 napja
Egry Artúr 10 napja
Gyors & Gyilkos 10 napja
FRISS NAPLÓK

 A vádlottak padján 2 órája
Bátai Tibor 14 órája
nélküled 17 órája
Gyurcsi 20 órája
Minimal Planet 23 órája
Hetedíziglen 23 órája
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
Játék backstage 1 napja
az univerzum szélén 1 napja
PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE 3 napja
Janus naplója 5 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 7 napja
mix 7 napja
Ötvös Németh Edit naplója 11 napja
négysorosok 11 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK
Hetedíziglen bloggernek 1 feldolgozatlan üzenete van.
Kezelésükhöz itt léphet be.


NAPLÓK: Hetedíziglen
Legutóbbi olvasó: 2024-04-29 11:15 Összes olvasás: 261684

Korábbi hozzászólások:  
Olvasói hozzászólások nélkül
6249. Francesco de Orellan: Pályázmány2023-02-14 08:08
Elkészült a pályázmányom:
Francesco de Orellana

könnyű és nehéz

mert minden édesanya
minden nap elmondja
hiába is van távol
mikor magány öl gátol
jön ölel és ez elég
az ég  szürke volt most kék
ha érte szól a harang
majd mellé ül egy galamb

6248. [tulajdonos]: játékindítás2023-02-14 07:37
Kedves Játszótársak, hoztam a szavakat.

édesanya, szürke, öl, galamb, távol, kék, jön

Jó munkát!
Moha

Olvasói hozzászólások nélkül
6247. Francesco de Orellan: Játék + vezetés2023-02-13 18:57
A következő játékvezető: Moha

Olvasói hozzászólások nélkül
6246. Moha: Játék2023-02-13 18:18
Kedves Játszótársak, köszönöm a szavazatokat.
Nemsokára indítom a játékot, Moha

6245. [tulajdonos]: eredmény2023-02-13 17:53
Kedves Játékosok!
Megszületett az eredmény, Moha 3 pontos győzelme után átveheti a következő játék vezetését.
Egy pontot kapott Annuska. A megfejtés Mohának sikerült. Sajnálom, hogy csak ennyien játszottunk, de majd legközelebb… Mindenkinek köszönöm a részvételt. /Kati

A vers, amiből a szavak származtak:

József Attila

Magad emésztő…

Magad emésztő, szikár alak!
Én megbántottalak.
Botot faragtál, ábrákkal tele,
beszélt a nyele,
aztán meguntad. Igy volt?
S eldobtad, ahogy az égbolt
az unt csillagot ejti le.
Én fölvettem és rádhuztam vele.
Igy volt?
Sajnálom, kár volt.
Világomon, mint üvegen át
hallgattam uj álmod madara dalát.
Azt hittem, annyi az ének,
amennyi a magány üvegének
vastag tábláin átszüremlik.
S hallottam, emlit
az a szó isteneket,
kik nem hajolnak ezután neked.
Pedig
te nem szolgálsz többé nekik.
Most már értelek.
Pörös felek
szemben álltunk, de te szintén
más ügyben, más talaj felett
tanuskodtál, mint én.
Már értelek. Mit érsz vele? A mult
tüntető menete elvonult,
a lomb lehullt
s a fájdalom ágai benned,
mint mindenkiben, elkövesednek
az aláomló évek, évadok,
rétegek, szintek és tagok
óriási nyomása alatt.
Akár egy halom hasitott fa,
hever egymáson a világ,
szoritja, nyomja, összefogja
egyik dolog a másikát
s igy mindegyik determinált.
Igy él a gazdag is, szegény is,
igy szenvedünk te is meg én is
s még jó, ha az ember haragja
nem az embert magát harapja,
hanem valaki mást,
dudás a fuvolást,
én téged és engemet te, -
mert mi lenne, mi történhetne,
ha mindig magunkba marna
az értelem iszonyu karma?
S ha már szólok, hát elmesélem, -
villamoson
egy este a Széna téren
találkoztunk. Kalapot emeltem,
talán nyeltem,
köszöntem és te
csodálkozva vettél észre.
S még ottan
egy pillanatig szórakozottan
eltünődtem, - hiszen lehetnénk
jóbarátok, együtt mehetnénk
a kávéházba s teát kavarva,
szépet, jót, igazat akarva
beszélgethetnénk irodalomról,
vagy más ily fontos emberi lomról
és telt szavadra,
mit óvatosan vetnél a latra,
utalván a tapasztalatra,
indulatom messze ragadna,
te - hozzátéve: „Szivedre ne vedd” -
leintenél, mint az öregebb,
mint az apám
s én bosszankodnék, de nem mondanám







1. Moha Ötvös Németh Edit 1p. Francesco 1p. Annuska 1p.

Pásztorlány

Nincs, aki megkérdezze, ha este
szép juhaimmal már hazaértem
merre tereltem nyájamat? Üttem
őket? A bottal csak hadonásztam?
Istenek étkét hogy csititottam,
mennyire hagytam marni magamból?
Lim-lom üveghegy állt-e utamba,
s villamos érzés járta-e által
rongybatekert vad szívemet érted.


2. Francesco de Orellana

az en plusz egyedik kerület...

az istenek szabadságon vannak
a villamos a megállóba ért
minden szavad mar maradj magadnak
az álom csak lom nem tudom miért
a bot végén csak foltok maradtak
megtartom az utolsó üveg vért


3. Ötvös Németh Edit

mivégre?

harcolni bottal kaviccsal töltött csővel
mivégre?
a lom csak gyűlik
üvegcserépbe lépni szánt szándékkal
ordítva szétfröcskölni a vért
villamosra szállni majd belemarni
az első utasba ki a lábamra lép
mivégre?
az istenek sem értik
akkor én hogyan?


4. Annuska Moha

Annuska: MI van?

„Gépi testvér prédikál vasárnap
az ezeréves templomban”. Így szól
a hír. És ha azt hinnéd, ez gyalázat,
lazulj (ne vesd le magad a hídról):

nem marad el az ima sem, nem ám,
mert a híres-neves Cset Dzsípíti,
mindenhez, hát, ehhez is ért. No lám,
Isten szavát bár: MI közvetíti.

S ha a magány sava üveghangon
beléd mar (mintha ülnél villamos-
székben), ő valós időben a lom-
táradba jő, s lesz rend. Iszonyatos.


Extra

Ötvös Németh Edit
utazás

a villamos üvegablakán át
istenek értőn néznek a lomokra
botra támasztják homlokuk
markuk üres


Extra

Szilasi Katalin

Villamos a remízben

Életem lomjai között
elvesztem. Elvesztél.
Az istenek háta mögött
henyélek, belep a dér.
A csillagok, hamis
üvegszilánkok, fényesek.
Néha mardos a vágy,
ilyenkor botot faragok,
díszeset,
vagy verset írok,
rímeset,
amire senki se kért.
Egyremegy. Este van,
a villamos remízbe ért.

Olvasói hozzászólások nélkül
6244. Moha: szavazás2023-02-13 14:43
A 4-re szavazok, de nagyon tetszik
a Villamos a remízben
című extra is, kár hogy nem szavazhatok rá.

Olvasói hozzászólások nélkül
6243. Edit: voks2023-02-13 13:13
Az 1. versnek adom a pontomat.

Olvasói hozzászólások nélkül
6242. Francesco de Orellan: Savazat2023-02-13 09:22
1.re szavazok

Olvasói hozzászólások nélkül
6241. Annuska: szavazat2023-02-13 08:53
1.

6240. [tulajdonos]: szavazásra2023-02-12 23:52
Azt hiszem, már nem érdemes tovább várni. Fölteszem a verseket. Bárki szavazhat.

1.

Pásztorlány

Nincs, aki megkérdezze, ha este
szép juhaimmal már hazaértem
merre tereltem nyájamat? Üttem
őket? A bottal csak hadonásztam?
Istenek étkét hogy csititottam,
mennyire hagytam marni magamból?
Lim-lom üveghegy állt-e utamba,
s villamos érzés járta-e által
rongybatekert vad szívemet érted.


2.

az en plusz egyedik kerület...

az istenek szabadságon vannak
a villamos a megállóba ért
minden szavad mar maradj magadnak
az álom csak lom nem tudom miért
a bot végén csak foltok maradtak
megtartom az utolsó üveg vért


3.


harcolni bottal kaviccsal töltött csővel
mivégre?
a lom csak gyűlik
üvegcserépbe lépni szánt szándékkal
ordítva szétfröcskölni a vért
villamosra szállni majd belemarni
az első utasba ki a lábamra lép
mivégre?
az istenek sem értik
akkor én hogyan?


4.

MI van?

„Gépi testvér prédikál vasárnap
az ezeréves templomban”. Így szól
a hír. És ha azt hinnéd, ez gyalázat,
lazulj (ne vesd le magad a hídról):

nem marad el az ima sem, nem ám,
mert a híres-neves Cset Dzsípíti,
mindenhez, hát, ehhez is ért. No lám,
Isten szavát bár: MI közvetíti.

S ha a magány sava üveghangon
beléd mar (mintha ülnél villamos-
székben), ő valós időben a lom-
táradba jő, s lesz rend. Iszonyatos.


Extra

utazás

a villamos üvegablakán át
istenek értőn néznek a lomokra
botra támasztják homlokuk
markuk üres


Extra

Villamos a remízben

Életem lomjai között
elvesztem. Elvesztél.
Az istenek háta mögött
henyélek, belep a dér.
A csillagok, hamis
üvegszilánkok, fényesek.
Néha mardos a vágy,
ilyenkor botot faragok,
díszeset,
vagy verset írok,
rímeset,
amire senki se kért.
Egyremegy. Este van,
a villamos remízbe ért.


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-04-18 08:29 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-04-29 09:12       ÚJ bírálandokk-VERS: Farkas György cím nélkül (12)
2024-04-29 09:05   Új fórumbejegyzés: Filip Tamás
2024-04-29 08:47   Napló: A vádlottak padján
2024-04-29 05:14       ÚJ bírálandokk-VERS: Vasi Ferenc Zoltán Árny-örökség XI.
2024-04-28 21:12   Napló: Bátai Tibor
2024-04-28 20:50       ÚJ bírálandokk-VERS: Tóth Gabriella fél-elem
2024-04-28 17:21   Napló: nélküled
2024-04-28 15:10   Napló: Gyurcsi
2024-04-28 12:15   Napló: Minimal Planet
2024-04-28 10:46   Napló: A vádlottak padján