NAPLÓK: Hetedíziglen
Legutóbbi olvasó: 2025-07-02 07:53 Összes olvasás: 373017| 312. | [tulajdonos]: szavazás | 2019-06-26 23:27 |
Összesen hét vers érkezett, felteszem szavazásra. Gondolom, már többen nem akarnak részt venni ebben a játékban. Kérem, szavazzatok!
1.
Isten főnévként
falakat törtem véres kézcsonkokkal
szavakat szőttem kínos rímragokkal
durván, én simogatni nem tanultam
az élet kezdetén megragadtam
kóbor kutyák szűkölnek köröttem,
sírok, könnyes szemem törölgettem,
elmúlt az időm, nem sajnálom magam,
pokolba a mennyel, Isten rossz alany
2.
a kezdetek óta
falak és falak
ó hányszor estem vissza
hányszor hittem
mikor véresre marjult kezemmel
már-már megragadtam a peremet
hogy már csak egy lendület kell
durván szűkülnek lehetőségeim
letörölgetem izzadságom sarát
és mászom újra
amíg
amíg
3.
Falka
Ez messzi út.
A véres Hold alatt
a félelem
marokra megragad,
és durva így
tudom, kegyetlenül;
a végtelen
falak közé feszül
és szűkölünk,
beszűkülünk, lehet,
és összefoly
nak álmok, kezdetek…
a hajnal újra
csillagport törölget,
s szemem színén az
álmaim pörölnek.
4.
falak
nélküli durva kezdet
szűkülő pupillák
valaki megragadja a hurkatöltőt
és elsősegélynyújtás címén
véres szavakat tölt belém
majd lehasít rólam
egy bőrdarabot és gondosan
megtörölgeti vele a szája szélét
5.
Utazás
A kezdet egyben a vég is.
Megpecsételődik.
Véres éjszaka törölgeti tisztára.
Születésed pillanata megragad,
durva éveken ránt keresztül.
Szűkül a lét folyosója.
Majd rád omlanak a falak.
6.
Már halványan sem...
Minden kezdet nehéz
minden végzet véres
Falak között penész
az utca még széles
Beszűkül az idő
törölgetem lassan
Megragad a tüdő
minek takargassam
7.
Születés
A kijárat egyre szűkül,
rám zsugorodnak a falak.
Épp csak átcsusszanok köztük,
és egy durva kéz megragad.
Nem tudom, kezdet-e, vég-e,
hisz ekkor is meg akkor is
sírni kell. Csak a szememből
törölgetek véres nyákot
összeszorított öklömmel.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
