NAPLÓK: Etzel Mark Bartfelder
Legutóbbi olvasó: 2024-05-06 09:10 Összes olvasás: 43523| 109. | [tulajdonos]: gőgicsélőcskézőcske | 2020-11-24 14:01 |
ÉN-
Az "ÉN" értelemszerűen a legegoistább és legönzőbb szó. Az "ÉN" -képzete és érzete pedig a legfőbb illúzió. A Valóság nem "ÉN" és nem MÁS. A Valóság Valóság. Melyben alany és tárgy (kicsit pontosabb én és más) problémája nincsen jelen. Az illúzió az, amikor jelen van ez a probléma. Hogy aztán melyiket melyikből eredeztetik és miféle megoldással állnak elő stb. csupán az illúzió ízlésbeli változatai. A mély alvásban nincs jelen sem az "ÉN" emlékezete, sem az "ÉN" érzete, sem az "ÉN" érzetének emlékezete, sem az "ÉN" fogalma, sem az "ÉN" nyelvi alakja, mert az "ÉN" se nem abszolút, se nem valóság, csupán az éber és az álmodó tudat rendezési elve, módszere, viszonyítási pontja egy bizonyos életkor után (ami előttre már visszaemlékezni nem tudunk), amit számos, folyton változó működés és tényező metsz ki, s maga a metszet pont is folyton változik, azonban álomtalan alvásban, ájulásban mind az emlékezetet, mind az érzetet, mind az érzet emlékezetét, mind a fogalmat, mind a nyelvi alakot nélkülözzük az életet viszont nem. Úgy tűnik tehát hogy az élet meg van "ÉN" nélkül is, az én viszont nincs meg ÉLET nélkül. Különös, hogy az énünkkel nem reflektálunk arra, hogy az életünk mérhetetlenül több mint az énünk. Sőt, az életünk összeér, ered más életekből többféle értelemben. Valójában a szellemi megvalósítás azt célozza, hogy az éberséget őrizzük meg de ne az "én" szervezési pontjának módszertanával. Ez azonban már messze vezet, gyakorlati területekre.
-KE |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
