Reménytelenül - parafrázis
Lassan, belefáradva
Az út végén mire elfogy az
erő, kihűl a hevület,
látod a táblát, rajta. hogy
„Innentől magánterület!”
Az oszlopnak támaszkodva
elmerengsz. Vonalat jelöl.
A túlfelén van a minden,
és a semmi van itt, elöl.
Ledőlsz, persze vigyázva, hogy
még a szíved se lógjon át.
Reggel lesöpröd magadról
az éjszaka csillagporát.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2025-08-26 21:35:12
Utolsó módosítás ideje: 2025-08-26 21:35:12
