Reménytelenül - parafrázis

Lassan, belefáradva


Az út végén mire elfogy az
erő, kihűl a hevület,
látod a táblát, rajta. hogy
„Innentől magánterület!”

Az oszlopnak támaszkodva
elmerengsz. Vonalat jelöl.
A túlfelén van a minden,
és a semmi van itt, elöl.

Ledőlsz, persze vigyázva, hogy
még a szíved se lógjon át.
Reggel lesöpröd magadról
az éjszaka csillagporát.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2025-08-26 21:35:12
Utolsó módosítás ideje: 2025-08-26 21:35:12