NAPLÓK: EXTITXU-UXTITXE Legutóbbi olvasó: 2024-04-27 01:03 Összes olvasás: 31474357. | [tulajdonos]: mistrzostwa-kwiatów | 2021-02-27 11:03 | A mai napig nem tudom egészen pontosan, miért éppen Enikő barátságára volt szükségem. A tanítónénim lányaira nem voltam úgy rákattanva, pedig korombéliek voltak ők is (az egyik alattam lévő osztályba járt, a másik egy évvel idősebb volt), és „kéznél voltak”, nem kellett a velük való találkozásra heteket, hónapokat várni, de talán éppen ezért nem voltak érdekesek, nem különböztek tőlem nagyon, annak ellenére, hogy intellektuális szempontból jobb háttérrel rendelkeztek. Enikő amúgy nem volt olyan „jótanuló” mint én, sőt, az anyukája egyszer elárulta, hogy több tantárgyból nehézségei vannak, mert nem tanul eleget. A viselkedése volt sokkal érettebb és összetettebb, mint az enyém. Lelkileg volt kitűnő. Arra voltam annyira kiéhezve.
Gé fiunk manchesteri házigazdája, Chris, amióta szóvá tettem, hogy csak a férjemnek küld „kompromittáló” képeket Géről, akitől szordínósan kapom csak meg őket, bejelölt Facebookon, és naponta küld valamit. Ma egy fényképet, amelyen Gé egy saját készítésű cirokseprűvel a kezében sepri a falevelet a házuk kerítése mellett, tegnap pedig egy YouTube-videót, amelyen Gét a manchesteri St. Andrews-templom „speciel guest”-jeként mutatja be a templom lelkésze, a magyar nyelvet pedig, amit ő nem ismer, szemléltető eszközként használja arra, hogyan szól hozzánk Isten, és mennyire (nem) értjük az ő szavát.
A virágaim egy részét kiköltöztettem, még tegnap. A fázósabbakat éjszakára visszahoztam. A muskátlit kevésbé fázósnak ítéltem meg, az ablakban védett helyen van, gondoltam, de ma reggel még hervatagabbnak találtam a leveleit. Jót akartam, de lehet, hogy elkapkodtam a dolgot.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|