NAPLÓK: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS Legutóbbi olvasó: 2024-04-27 22:07 Összes olvasás: 19109| 145. | [tulajdonos]: SÖTÉTSÉG DÉLBEN | 2023-10-25 16:17 | KARAFFA GYULA MEGSEMMISÍTETTE SAJÁT MAGÁT ÉS BEVONULT A FOGALMATLANSÁGI PANTEONBA.
Nem kár érte.
Csak mindezt a DOKK IRODALMI KIKÖTŐBEN tette. S ezzel lejáratta lapunkat.
Nézzük mire tellett "böcsöletes" (ál)paraszti eszéből. Idézem egyik naplójegyzetét:
"Ezek a dzsentrik ugyanazok, akik érdemi munkát még keveset végeztek, a szaros melót mindig másokkal végeztették, mert nem bírták a strapát. És még ők azok, akik egy becsületes, tisztességes hivatást folytató közalkalmazottat, aki esküt tett a magyar haza védelmére (én 93-tól szolgáltam, tehát semmi közöm a kommunistákhoz), azokat állítják be rossz és elítélendő embernek.
Mindezt két doktor, meg egy egyetemet végzett Hármak. Szégyen!"
Tegyük hozzá, "majdnem" három doktor.
Én ugyanis 2013-ben visszairatkoztam a Pannon Élettudományi Egyetemre, mert az ott szerzett állattenyésztő diplomám (és az ELTE magyartanári oklevél mellé - a történelem szakot is félig megcsináltam) meg szerettem volna szerezni a vidékfejlesztési mesterszak diplomáját.
Majd a szakdolgozatomat kibővítve, a török középfokú nyelvvizsga után le szerettem volna ott doktorálni.
Csak ez már nincs benne a Kutyát karácsonyra című versemben.
Meg az sem, hogy még leutazgatni sem volt pénzem így abba kellett hagynom... ahogy a török nyelv tanulásában is megálltam az alapfokú vizsga letételénél a Yunus Emre Török Kulturális Központban.
De lentebb idézek a felvételi vizsgára magammal vitt, egy újságcikkben megírt vidékfejlesztési koncepciómból-
Ebből akartam a diplomamunkát megírni és ebből akartam később, a török kapcsolat kibővítése után doktorálni.
De előbb szögezzük le!
A dzsentri az birtoktalanná vált kisnemest jelent.
Magyarországon ma nem élnek ilyenek.
Az értelmiségi meg az irodista az nem dzsentri.
Ahogyan te sem vagy proletár.
A proletár munkaeszközök nélküli nincstelen munkavállaló. A munkaadóktól függő egzisztencia. (Ezért könnyen válik bármely diktatúra tömegbázisává. Lásd az olasz vagy az oroszországi példát.)
Te munkaeszközökkel rendelkező kisiparos vagy. Önellátó független egzisztencia. Kispolgár.
(Ezértmint ilyen, baloldali diktatúráknak nem - hiszen akkor államosítanák a műhelyét, mint anyám cselédsorból polgári jómódba jutott nevelőanyjáét Budapesten - de a jobboldali diktatúráknak könnyen válik a tömegbázisává.)
Ezért kell visszautasítani politizélési hamis ráfogásodat, hogy te proli lennél, vagy szegényparaszt.
Nem vagy egyik sem.
Csak azért van szükséged erre a stilizálásra, hogy a két "áldozati kör" osztálygyűlöletének rémálarcát magadra ölthesd és (képzeletben) meglengethesd a "kiegyensített kaszát".
Lengessed!
Csak ne a Dokk-on!
----------
Intelligens ember tudja (te magad is, csak megjátszod az osztálygyűlöleti "hülyét"), hogy
ember nem azért tanul, hogy a piszkos munkát ne neki kelljen végezni.
Hanem?
Hanem hogy jó esetben százaknak, ezreknek tudjon munkahelyeket teremteni.
Ahol a tanulatlanok, igen, először kénytelenek piszkos munkát véezni, hiszen máshoz nem értenek.
De ha felküzdik magukat kékgalléros szintre, akkor már nem kell.
S ha tanulnak még és fehér galléros vezetők lesznek, ha még tovább tanulnak, akkor már irányíthatnak is
Még tovább lépve, döntés hozói szinten pedig tényleg százaknak, ezreknek szerezhetnek munkát.
Én is ezt szerettem volna.
De abba kellett hagyni az időskori tanulást.
Pénz kellett a családomnak.
Ekkor mentem el nevelőtanárnak 7 évre, egészen a nyugdíjazásig.
Így most oda a lent megjelölt térség énáltalam kigondolt vidékfejlesztése.
Más - HELYETTEM - azóta sem írt belőle szakdolgozatot.
A térség - lényegében a szülőföldem - gazdasági stagnálásban van.
Azóta is kidolgozásra vár a Balaton négy évszakos hasznosításának koncepciója.
Azóta sincs felújítva a fonyódi földvár.
Nincsenek török magyar kapcsolatok - pedig Kaposváron már működik török üzem.
ÉN A BALATONNÁL NŐTTEM FÖL.
MI SOSEM GYŰLÖLNI SZOKTUK AZ IDEGENEKET, HANEM ELSZÁLLÁSOLNI.
MEGSZOKTAM GYEREKKOROMBAN, HOGY A 30 ÉVE MÉG 20 ÉVES FASISZTA 50 ÉVES KORÁRA MÁR JÓKEDÉLYŰ BORPINCE KIRÁNDULKÓ NÁLUNK. A SZOVJET KOMMUNISTA PEDIG KEMÁNY VALUTÁVAL FIZETŐ HÉVIZI TÚRISTA. A TÖRÖK "JUMURDZSÁK" MAGYARBARÁT GYÁROS, MERT ODAHAZA ŐK ÚGY TANULJÁK, HOGY ŐK IS ATTILA NÉPE MEG MI IS. RÁADÁSUL ŐK ÚGY IS ÍRJÁK AZ ATTILÁT, AHOGY KIEJTJÜK.
NEM KÉT TÉVEL, MINT LATIN TORZÍTÁSSAL MI, HANEM KÉT L-LEL:
ÍGY: - ATILLA.
Persze, hogy Márai "orosz tankoknak" írja a szovjet tankokat, hiszen az o-betű kellett az alliterácóhoz. A szovjet tank rosszul illeszkedne a versbe.
De ettől még mindegyik szovjet tank volt. Az is amelyikben oroszok, de az is, amelyikben kazahok, vagy ukránok ültek.
Nagymamámat kik erőszakolták meg?
A szovjetek.
Nem biztos, hogy - tényleg - "oroszok". (Lehet, hogy ázsiaiak, mert fekete hajúak voltak...) És ha mégis oroszok, akkor is jöjjenek a fiaik lányaik Hévizre nyaralni, ezt kel mondanom.
Mert pár éve a japánok és az amerikai tengerészek is együtt sírtak és együtt koszorúzták meg a tengeri csaták színhelyein a halottaikat.
Ma már itt tartunk.
Mert az osztrák turista sem "Habsburg elnyomó" már.
A mai török vállakozó sem oszmán "Jumurdzsák".
Lásd lentebb a részletes kifejtést és a kortárs szikrát a szakdolgozattervben.
Olyan téma, amit senki nem írt meg (helyettem) azóta sem.
Nem véletlenül vettek vissza az egyetemre, 58 évesen, amikor bemutattam a felvételiztetőknek.
Csak az egyetemet (egyelőre?) abba kellett hagynom.
De a téma azóta is fontos.
Épp a napokban jártam Kassai lovasíjásznál - ilyen birtokot épített. Ilyen mintagazdaságokat szerettem volna Kaposvártól a Balatonig én is létrehozni.
Nem azért, hogy ne nekem kelljen a trágyát lapátolni, te szerencsétlen, hanem hogy százak lapátolhassák azt ott, ahol ma a nagy
- SEMMI -
van a nem létező mintagazdaságok helyett.
Ezért e százaknak nincsenek munkalehetőségeik sem.
Mert nem végeztem el ezt a mesterszakot, nem írtam meg a szakdolgozatomat.
Majd nem kerestem meg a közben kialakított gazdasági és tudományos kontaktokat, beleértve Törökország vidékfejlesztési szakembereket.
ENNYIT A "FJORDOKRÓL", SZEGÉNY FOGALMATLAN KARAFFA GYULA!
Hogy tudnék rajtad segíteni?
Bőrös megrendelésekkel, a később mégis kialakított lovasturisztikai egységekben?
De hiszen te már nem bőrös, hanem politikus szeretnél lenni, attól tartok, vagy nem?
Azért itt ez a nekibuzdulás, ugye?
Ha sokat balhézol, hátha feltűnik az ellenzéki oldalon és valaminek megválasztanak majd?
Költői kérdések voltak, nem várok rájuk választ.
----------------------------------
Most nézzük az általam kitalált vidékfejlesztési témát:
----------------------------------
Széles Gábor a síparadicsomnak számító Ausztria példája nyomán szeretné elősegíteni Magyarország termálvíz nagyhatalommá történő fejlesztését. Ez bizonyos értelemben egybecseng a Kincsem Nemzeti Lovas Program célkitűzésével. A lapos és ezért jól lovagolható Magyarországot (ha már magas hegyeink nincsenek), a program ugyancsak a síparadicsomnak ismert Ausztria példája nyomán szeretné lovas paradicsommá fejleszteni. Tekintve, hogy a zalacsányi kastély és környéke csak egy-két „lóváltó állomásnyira” fekszik a fontos lovas túra útvonalnak számító Balaton-felvidéktől, a két turisztikai törekvés erősítheti, sőt, kiegészítheti egymást. A termálturizmus a Balaton környék számára a szezon egész éves meghosszabbításában segíthet. S mindez, kibővítve az üdülési kínálatot őszi-téli horgász-vadász és lovas programokkal, vagy akár az egész év folyamán megjeleníthető történelmi hadijáték eseményekkel, új munkalehetőségeket teremtene a Balaton régióban.
A lovas hagyományőrzés valamint a várjátékok kultusza, miként a fejlett Európában mindenhol, nálunk is egyre népszerűbb.
———————————————————————-
LEENDŐ TÖRTÉNELMI LOVAS- ÉS VALLÁSTURISZTIKAI EMLÉKHELYEK A „FONYÓD – SZIGETVÁR TENGELYEN”
A Zalacsánytól csak 2-3 „lóváltó állomásnyira” (40-50 kilométernyire) magasodó fonyódi Várhegyről ez a látvány tárul elénk. Sokak szerint a Balaton legszebb, egyedülálló körpanorámája, szemben a csak arról a környékről szimmetrikusnak látszó Badacsonnyal.
A fonyódi kettős hegy magasabbja, a Várhegy az egész déli part legkiemelkedőbb pontja, A fonyódi kettős hegy magasabbja, a Várhegy az egész déli part legkiemelkedőbb pontja, csúcsán már a kelták is földvárat emeltek. S a Római Birodalom idején is fontos őrhely volt. Jól szemmel tarthatták innen a hegy mögötti Balaton-Nagyberek öbleit megkerülő egykori „nagy hadi utat”, amely Aquincumból az Adria tenger mellékére s végül – mint akkor minden út –, Rómába vezetett. A hunok, majd később a frankok ellen harcoló avarok szintén megfigyelő helyként használták e fontos stratégiai pontot.
A honfoglalás után, Géza fejedelem uralkodása alatt a Balaton déli partja Koppány, népies nevén Kupa vezér szállásterülete volt. Neki valószínűleg szintén állott erőssége a fonyódi Várhegyen. Ez azonban nem azonos a kisebb – Sipos – hegy lábánál álló török kori alsó várral, amely Koppány (Kupa) vezér korában még nem létezett. Hatalmi központját jelentő tekintélyes földvárát a Fonyódtól 20 kilométerre magasodó somogyvári hegyen emelte. A hegyet ma is Kupavárhegynek hívják. S innen, a Balaton déli partján futó római hadi úton vitte seregét Veszprém alá 997 őszén, hogy a sorsdöntő csatában Istvánnal, későbbi első keresztény királyunkkal megütközzön. A távolabbi jövőben ez a hadi út is lovas túra útvonal lehetne. Az évente „megvívott” István-Koppány „emlék-ütközet” pedig Európa hírű lovasturisztikai attrakcióvá nőhetné ki magát!
Koppány halála után 80 évvel I. László, a későbbi Szent László lovagkirály, aki valójában Koppány vérrokona volt, s talán ezért is esett választása Somogyvárra, ott kővárat emeltetett a Kupavárhegyen. Majd győztes horvátországi hadjárata után annak védfalai között építtette fel a korszak egyik legnagyobb bazilikáját, a Szent Egyed apátságot. Somogyvár ekkortól a török hódoltságig Somogy megye fővárosa volt.
Az apátság kettős tornyából illetve a vár bástyáiról az alábbi fotón látható panoráma tárult az egykori, később ezen a hermán is megörökített lovagkirály szemei elé. Különös tájkép s megkapó, hogy a fonyódi kettős hegy úgy simul a Badacsony és a Gulács kontúrja alá, mintha nem is lenne köztük a Balaton!
A kép előterében látható jelenlegi halastó egyébként a XI. századi „nagy” Balaton legdélebbi öblének maradványa. Ezt később a Nagyberek Somogyvártól Fonyódig terjedő mocsárvilágába zárta egy hullámok építette turzás, a fonyódi kettős hegy mindkét oldalán. E keskeny földnyelvre épült később a régi Balatoni út, a vasútvonal, illetve a fonyódligeti meg az alsóbélatelepi nyaralótelep. I. László idejében a Balatonnak ez a keskeny öble még összeköttetésben állt a Balaton víztükrével. A várat és az apátságot a képen látható tanúhegyek dereglyéken Somogyvárra szállított köveiből emelték! A később szentté avatott lovagkirályt 1095-ben, végrendeletének megfelelően ide, vérrokonának Koppánynak várhegyére, a Szent Egyed apátságban temették el. Csontjait 1113-ban vitték jelenlegi nyughelyére, Nagyváradra. Teste azonban itt porladt el. Akárcsak 471 évvel később a zsigerek nélkül Isztambulba szállított Szulejmán szultán szive és belső szervei, amelyeket a törökök a Somogyvártól délre, 60 kilométerre fekvő Szigetváron temettek el. Somogyvár, a rekontsruálni kívánt emlékhellyel a jövőben keresztény vallásturisztikai zarándokhely lehet.
Szigetvár pedig leendő muzulmán vallásturisztikai emlékhely, hiszen a „török Mátyás király” szive (amely egykor feleségéért, Hürremért dobogott), ma is Szigetváron nyugszik.
S ha már a török kornál tartunk meg kell említeni, hogy Szigetvár eleste után Fonyód maradt a Balaton déli partjának egyetlen még be nem vett erőssége. A Nagyberek mocsarából szigetként kimagasló fonyódi kettős hegy kisebbikének, a Sipos hegynek lábánál fekvő alsó vár még 9 évig állt ellen az oszmán túlerőnek a félelmet nem ismerő Palonai Magyar Bálint kezében. A Nádasdy Tamás nádorispán szolgálatában álló fonyódi várkapitány így festette le Nádasdynak írott levelében a fonyódi vár hadi helyzetét: „Előttem tűz, mögöttem víz, köröttem mind ellenség. Csak én magam vagyok köztük, mint az ördög a sombókon!” 1558-ban Mehmed bég Fonyód ellen intézett éjjeli támadását kellett visszavernie. A törökök a palánkban (külső várban) álló épületek szalmatetejét és a széna- szalmakazlakat fölgyújtották, s azok fényénél hajnalig már a kis belső várat ostromolták. Magyar Bálint huszonöt vitézével mégis megtartotta azt a túlerőben lévő ellenség kényszerű visszavonulásáig. „Bizony – jelenti levelében Nádasdynak – soha a villasütésre jobban nem vöttek, de ami kevesen voltunk a szegény keresztény hit mellett örömest harcoltunk.” Sőt, a várból még rajta is ütöttek a távozó török csapaton, s „fejeket vettek”. „Az törökök – írja – kilenc szekéren vitték az sebest.” Ilyen katona volt a fonyódi kapitány. Nem csoda, hogy a várat az ellenség csak két évvel a halála után, 1575-ben tudta elfoglalni. S csak ekkor terjeszkedhettek a törökök egészen a Balaton déli partjáig. A „Magyar Tenger” ekkor vált az Oszmán Birodalom határvizévé – a teljes hosszában. A Badacsony a Magyar Királysághoz s egyben „Európához” tartozott, a fonyódi kettős hegy azonban már „Ázsiához”. Egy olyan birodalom részeként, amely akkoriban a Balaton déli partjától egészen Perzsiáig ért. (A sirályok több mint 100 esztendeig a „kettő között” repkedtek.)
Egy távolabbi jövőben az újra felépített fonyódi végvárak hadijáték látványosságai talán egy Balaton-Fonyód-Somogyvár-Szigetvár „tengely” történelmi- vallási- lovas- horgász és vadászturisztikai régiójának Európa (és Ázsia) hírű attrakciói lehetnének. Annál is inkább, mert a Fonyód várhegyi őrtoronnyal és a Sipos hegy lábánál fekvő alsó várral szemben, a mocsár bézsenyi túlfelén alig több mint egy kilométernyire, egy török ellenvár is épült, amelyet a magyar és a török régészek is számon tartanak. Sőt, látótávolságon belül ott állt a mai Ordacsehi, s egyben az új M7-es autópálya mellett, a Zardavárnak nevezett kis földvár is. Illetve ezek és a somogyvári kővár között ott állott még az öreglaki végvár is, amelynek helyreállítása szintén hozzájárulhatna e lovas és történelmi turisztikai térség idegenforgalmi fellendüléséhez. Ezek, föld- illetve palánkvár falak között álló templomerődök lévén, a kőváraknál jóval olcsóbban felépíthetők.
S szép gesztus lenne, ha egykori lerombolóik leszármazottai, az időközben barátainkká lett török turisztikai és egyéb vállalkozók részt vállalnának ebben.
Amikor e sorok írója mindezt a budai török rezidencián, Sefika Kutluer török fuvolaművész koncertjére történő meghívásakor többeknek, így a török nagykövet feleségének is elmondta, akkor azt a választ kapta, hogy mindez a török befektetők számára is érdekes lehet. Érdemes lenne ezért a magyar „Keleti nyitás” égisze alatt komolyabban foglalkozni ezzel.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
