NAPLÓK: emblogre és a paraszusi Legutóbbi olvasó: 2026-03-05 13:42 Összes olvasás: 26066| 10. | [tulajdonos]: Ismerem a Dawkins-mémet | 2007-09-11 14:33 | Olvastam az önző gént.
Hozzám közelebb állt Konrad Lorenz. Az igazság keresésének vágya nála sosem csapott át a "mémmé" válás vágyába. Legalábbis a műveiből nem lehetett érezni.
Egyébként azért idézek, mert szeretném, hogyha Darwinról vagy Einsteinről beszélünk ugyanarra vagy legalább valami hasonló, igazságközelire gondolnánk. Vonatkozik ez a fogalmakra is.
A tények makacs dolgok. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 9. | TÉZIS: kieg | 2007-09-11 12:48 | TÉZIS: "Nem biztos csak a kétes a szememnek/ s ami világos, mint a nap: titok;
hiszek a véletlennek, hirtelennek, / s gyanúm az igaz körül sompolyog;"ANTI- TÉZIS: A bölcs folyamatosan gondolkodik a világról, de sosem mondja, hogy tudja már milyen. (emblogre és paraszusi)SZINTÉZIS: "Mert az a költő dolga" P.A. (Hiszen "gyanuja az igaz körül sompolyog". És valamit írnia kell, másképp nincs vers.) | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 8. | Darwint: Richard Dawkins | 2007-09-11 12:34 | | Darwint így idézni a tudomány mai - sokkal fejletteb - állása szerint majdnem olyan, mintha Kopernikuszt idéznéd a bolygó-viszony általa feltárt összefüggéseivel kapcsolatban, amikor még alig lehetett biztos abban, hogy vajon - JÓL - látta-e. Darwin egyes még bátortalanul publikált sejtését azóta fényesen beigazolta az evollúció tudomány és főleg a genetika, amely "évgyűrűket" és rokoni kapcsolatokat tár föl az örökítő anyagban még akkor is, ha csontlelet nem bizonyítja a származási rokonságot. Richard Dawkinst kell sokat olvasni az oxfordi tudóst, etológust és evollúció kutatót, persze csak ha megismerni nem pedig ködösíteni akarsz.(Pálóczi) | |
| 7. | [tulajdonos]: olvasgató | 2007-09-11 12:17 | "A módosulással való leszármazás elmélete szerint csaknem végtelen számú köztes forma kellett létezzen, amelyek az egyes csoportok fajait olyan finom fokozatokon keresztül kötötték össze, mint a ma létező változatok. Feltehetjük tehát a kérdést, miért nem vesznek körül bennünket ezek az összekötő formák? Miért nem olvad össze valamennyi lény egyetlen átláthatatlan káosszá? Ami a ma élő formákat illeti, ne felejtsük el, hogy (ritka esetek kivételével) nincs jogunk azt várni, hogy ezeket közvetlenül összekötő tagokat találjunk, hanem csakis olyanokat, amelyek a ma élőket a már kihalt formákkal kapcsolják össze."
"A geológiai kutatás kétségkívül feltárta számos ilyen kapocs korábbi létezését, és ezzel sok életformát közelebb hozott egymáshoz, de mégsem tárta elénk azt a végtelenül sok, finom fokozatot, amelyet az elméletünk a múlt és a jelen fajok között megkíván. A számos lehetséges ellenvetés közül ez a leginkább nyilvánvaló. Mi az oka továbbá annak, hogy a rokon fajok egész csoportjai az egymás utáni geológiai rétegekben hirtelen jelennek meg (még ha ez a hirtelenség sokszor csak látszólagos is)? Bár ma már tudjuk, hogy a Földön az élőlények a mérhetetlenül távoli időben jelentek meg, sokkal azelőtt, hogy a legalsó kambriumi rétegek lerakódtak volna, de akkor e rétegsor alatt miért nem találunk újabb nagy rétegeket, amelyek a kambriumi lények elődeinek maradványaival vannak tele? Elméletünk szerint ugyanis ilyen rétegeknek az őstörténet e legrégebbi és teljesen ismeretlen korszakaiban is le kellett rakódniuk."
"...De nem árt külön megjegyezni, hogy a legfontosabb ellenvetések olyan kérdésekkel függnek össze, amelyekkel kapcsolatban be kell ismerni: keveset tudunk. Igazából még azt sem tudjuk, hogy mennyire tudatlanok vagyunk. Nem ismerjük az egyszerű és a fejlett szervek között lehetséges átmeneti fokozatokat; nem állítható, hogy tudnánk, a hosszú évek során pontosan mi módokon terjedhettek el a fajok; nem tudjuk, valójában mennyire hiányosak a geológiai adatok. De bármilyen komolyak is e különböző ellenvetések, véleményem szerint semmiképpen sem elegendőek ahhoz, hogy megdöntsék a módosulással való leszármazás elméletét."
"... Arra sem látok indokot, hogy a munkámban kifejtett nézetek miért sértenék bárkinek is a vallásos érzületét. Hogy az efféle benyomás milyen múlandó, elég arra emlékeztetni, hogy a valaha tett legnagyobb felfedezést, nevezetesen a gravitációs vonzástörvény felfedezését Leibniz még azzal támadta, hogy „aláaknázza a természetes vallást, és következésképpen a kinyilatkoztatott vallást is”. Egy híres író és lelkész e sorokat írta nekem: „csak lassan jöttem rá, hogy ha abban hiszünk, hogy Isten eredetileg csak néhány formát teremtett, amelyek képesek voltak önmagukat egyéb hasznos formákká átalakítani, az éppolyan magasztos felfogás, mint ha úgy tartjuk, hogy minduntalan kénytelen volt újabb teremtési műveleteket végezni, hogy kitöltse a réseket, amelyeket saját törvényeinek hatása okozott”. ..."
"...Felemelő elképzelés ez, amely szerint a Teremtő az életet a maga különféle erőivel együtt eredetileg csupán néhány, vagy csak egyetlen formába lehelte bele, és mialatt bolygónk a gravitáció megmásíthatatlan törvényét követve keringett körbe-körbe, ebből az egyszerű kezdetből kiindulva végtelenül sokféle, csodálatos és gyönyörű forma bontakozott ki – és teszi ma is."
Charles Darwin: A fajok eredete
| |
| 6. | [tulajdonos]: Lehet | 2007-08-27 10:52 | Én nem tudom mi a költő dolga.
De a költő is ember. Nem tud mást, mint a saját világlátását közvetíteni felém.
Korlátolt elméknek gondolom azokat -akár költők, akár nem- akik azt hiszik a valóságot írják le, mondják el, és nem éreznek semmilyen alázatot - gyarló ismereteik tudatában sem - a világ nagyszerűsége és felfoghatatlansága láttán. Akik azt hiszik, egyedül ők a bölcsek kövének birtokosai és mindenki bolond aki mást gondol a valóságról.
Ártalmasnak és ijesztőnek látom azokat, akik általában külső segítséggel rátalálva világszemléletükre, mint lelki békéjük egyetlen biztosítékára, többé képtelenek értően végiggondolni minden az övékével ellenkező véleményt, érzéketlenné válva minden befolyásra, ami elképzelt világuk újragondolására késztethetné és így lelki békéjükből kizökkenthetné őket. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 4. | [tulajdonos]: falra hányt borsó helyett | 2007-08-24 15:28 | | A bölcs folyamatosan gondolkodik a világról, de sosem mondja, hogy tudja már milyen. | |
| 3. | [tulajdonos]: mintálzizi | 2007-03-19 23:37 | futnak feléd a napok mint esti tenger habjai
s lábaidnál sisteregve máris tűnnek el
gyönyörködsz a partra vetett hordalékain
negyvenévnyi hullámverés mosta kincseken
mégis bútelt szíveddel az elveszettet kutatod
óvtad féltve s visszavette gonosz árapály
nem találod homokban sem égi utakon
s azt súgja a messzeségben sejlő láthatár:
van egy hely mit eltakar ág-bogas óceán
még ha sebes vágyaid volnának szárnyaid
azt a helyet neked már elérned nem lehet
összetör ki visszatér mint gyönge porcelán
mégse bánd ott eltűntnek hitt kedves árnyaid
veled együtt hajóznak egy másik tengeren | |
| 2. | [tulajdonos]: finn gerely | 2007-02-16 19:00 | Régóta sejtettem, hogy a svédcsavar csak pólóban tetszik. Póló nélkül valahogy meztelen.
| |
| 1. | [tulajdonos]: tarka lom | 2006-11-30 14:06 | "Nem biztos csak a kétes a szememnek
s ami világos, mint a nap: titok;
hiszek a véletlennek, hirtelennek,
s gyanúm az igaz körül sompolyog;"
(F. VILLON: Ellentétek / Szabó Lőrinc) | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
