NAPLÓK: emblogre és a paraszusi Legutóbbi olvasó: 2024-05-18 13:28 Összes olvasás: 24195| 7. | [tulajdonos]: olvasgató | 2007-09-11 12:17 | "A módosulással való leszármazás elmélete szerint csaknem végtelen számú köztes forma kellett létezzen, amelyek az egyes csoportok fajait olyan finom fokozatokon keresztül kötötték össze, mint a ma létező változatok. Feltehetjük tehát a kérdést, miért nem vesznek körül bennünket ezek az összekötő formák? Miért nem olvad össze valamennyi lény egyetlen átláthatatlan káosszá? Ami a ma élő formákat illeti, ne felejtsük el, hogy (ritka esetek kivételével) nincs jogunk azt várni, hogy ezeket közvetlenül összekötő tagokat találjunk, hanem csakis olyanokat, amelyek a ma élőket a már kihalt formákkal kapcsolják össze."
"A geológiai kutatás kétségkívül feltárta számos ilyen kapocs korábbi létezését, és ezzel sok életformát közelebb hozott egymáshoz, de mégsem tárta elénk azt a végtelenül sok, finom fokozatot, amelyet az elméletünk a múlt és a jelen fajok között megkíván. A számos lehetséges ellenvetés közül ez a leginkább nyilvánvaló. Mi az oka továbbá annak, hogy a rokon fajok egész csoportjai az egymás utáni geológiai rétegekben hirtelen jelennek meg (még ha ez a hirtelenség sokszor csak látszólagos is)? Bár ma már tudjuk, hogy a Földön az élőlények a mérhetetlenül távoli időben jelentek meg, sokkal azelőtt, hogy a legalsó kambriumi rétegek lerakódtak volna, de akkor e rétegsor alatt miért nem találunk újabb nagy rétegeket, amelyek a kambriumi lények elődeinek maradványaival vannak tele? Elméletünk szerint ugyanis ilyen rétegeknek az őstörténet e legrégebbi és teljesen ismeretlen korszakaiban is le kellett rakódniuk."
"...De nem árt külön megjegyezni, hogy a legfontosabb ellenvetések olyan kérdésekkel függnek össze, amelyekkel kapcsolatban be kell ismerni: keveset tudunk. Igazából még azt sem tudjuk, hogy mennyire tudatlanok vagyunk. Nem ismerjük az egyszerű és a fejlett szervek között lehetséges átmeneti fokozatokat; nem állítható, hogy tudnánk, a hosszú évek során pontosan mi módokon terjedhettek el a fajok; nem tudjuk, valójában mennyire hiányosak a geológiai adatok. De bármilyen komolyak is e különböző ellenvetések, véleményem szerint semmiképpen sem elegendőek ahhoz, hogy megdöntsék a módosulással való leszármazás elméletét."
"... Arra sem látok indokot, hogy a munkámban kifejtett nézetek miért sértenék bárkinek is a vallásos érzületét. Hogy az efféle benyomás milyen múlandó, elég arra emlékeztetni, hogy a valaha tett legnagyobb felfedezést, nevezetesen a gravitációs vonzástörvény felfedezését Leibniz még azzal támadta, hogy „aláaknázza a természetes vallást, és következésképpen a kinyilatkoztatott vallást is”. Egy híres író és lelkész e sorokat írta nekem: „csak lassan jöttem rá, hogy ha abban hiszünk, hogy Isten eredetileg csak néhány formát teremtett, amelyek képesek voltak önmagukat egyéb hasznos formákká átalakítani, az éppolyan magasztos felfogás, mint ha úgy tartjuk, hogy minduntalan kénytelen volt újabb teremtési műveleteket végezni, hogy kitöltse a réseket, amelyeket saját törvényeinek hatása okozott”. ..."
"...Felemelő elképzelés ez, amely szerint a Teremtő az életet a maga különféle erőivel együtt eredetileg csupán néhány, vagy csak egyetlen formába lehelte bele, és mialatt bolygónk a gravitáció megmásíthatatlan törvényét követve keringett körbe-körbe, ebből az egyszerű kezdetből kiindulva végtelenül sokféle, csodálatos és gyönyörű forma bontakozott ki – és teszi ma is."
Charles Darwin: A fajok eredete
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
