NAPLÓK: csorvasz Legutóbbi olvasó: 2024-12-04 09:43 Összes olvasás: 6436| 10. | [tulajdonos]: A költő és a bölcsek | 2016-09-11 20:28 | Élt egy okos ember, ki tudta, mikor mit kell mondania, leírnia. Mindig így tett.
Egy másik bölcs, füzetébe írta legrejtettebb gondolatait. Ezt naplónak hívta. "Itt jó helyen vagytok." - zárta le a napló fedelét.
Minek nevezzük a harmadikat, ki magának tartotta meg gondolatait. Egy idő után
jelentéktelenné vált benne mindaz, mit régebben fontosnak érzett. Majd annak se lett súlya, mit vél fontosnak, s mit nem.
+++
Élt egy költő Yknesföldjén, aki mindenáron el akarta tetetni magát láb alól. Először önmaga próbálkozott, rendre sikertelenül - ügyes szomszédok, mentősök megelőzték. Volt, hogy leimádkozták a 18 emeletes toronyház tetejéről, más alkalommal tűzoltők szabadították ki vasrácsos ajtaja mögül, kiemelve átdelejezett lényét a fürdőkádból, ahol a vízbe pottyant hajszárítóval együtt napok óta szendergett.
Egy kora őszi napon egy köztemető frissen ásott sírját választotta éjjeli nyughelyéül. Következő nap a rázuhanó koporsó, a jajgatására felfigyelő gyásznép mentette meg életét. Miközben halottat temettek, egy haldoklót az életbe hoztak a gyanútlan sírásók.
Lehet, a fátum jóakaratából, végül elütötte egy vonat. Tolókocsis lett, mára megvakult, nagyothalló. Etetik. Boldog, akár újszülött korában.
+++
Bármikor halunk meg, ha van isten, mindegy mikor, mert minden időpillanat végtelen közel van hozzá. Ha a semmié az utolsó szó, akkor is mindegy mikor, mert minden időpillanat végtelenül távol van a semmitől. | |
| 9. | [tulajdonos]: Epe és Balkán | 2016-09-05 20:50 | (Temperametumtípusokról) A négy temperamentumtípus Hippokratész (i.e. 460 -377) óta ismeretes. Úgy gondolta, az Empedoklész (i. e. 495 -435) által használt négy elemnek megfelelel egy - egy testnedv (ma: hormont mondanánk), amelyik túlsúlya idézi elő az adott temperamentumot. Egyszerűbben: a test kémiája felelős az emóciókért.
/
Galenus (i. sz. 129 -201, görög, római orvos) a betegségek okait a testnedvek szabálytalan működésében találta meg. Másfél ezer évig az ő orvoslásszemlélete volt irányadó Európában.
/
Melankolikus temp. eleme: a Föld; testnedve : a fekete epe (melaina kholé).
Kolerikus temp. eleme: a tűz, testnedve: a sárga epe (kholé).
Szangvinikus temp. eleme: a levegő; testnedve: a vér (haima; sanguin, lat.)
Flegmatikus temp. eleme: a víz; testnedve a nyálka (phlegma)
+++
Költészet játék. Olykor halálos.
/
Legpoétikusabb megfogalmazását T. S. Eliotnál találtam.
Egy írótársát idézi: ha az ajkak nem tudnak csókolni, énekelni kezdenek.
Majd folytatja: Ha a költő nem tud énekelni, beszélni kezd, s ez a vers.
+++
(Kis és nagy Balkánaim)
A Duna mellett, pannon környezetetben nőttem fel, végeztem tanulmányaim. Gyerekként római pénzeket találtunk, s ha elnéztünk a Sánc - hegyről az alföldi helységek felé toronyiránt, odaképzeltünk a már nem létező vandálokat, gepidákat, vizigótokat.
/
Sejtem, a balkánozás a millenniumi öncukrozás, a trianoni sokk terméke, a kompországon lakók félelme, hogy a rosszabbik parton kötnek ki végül
(A Balkán metaforái egy szerb írónál: aranyozott templomok és fokhagymaszag).
/
Eszmélődésünk során vigyázó szellemünkkel a Nyugatot, Babitsot, Kosztolányit, Németh Lászlót, Hamvas Bélát, az Újholdat kerestük.
Faludy Gy. lapidáris megfogalmazásában Kádár visszatolta az országot 40 évre Ázsiába. Milyen nehéz is elmagyarázni 56-osoknak, közben a gulyáskommunizmusban, mi több, a legvidámabb barakkban élhettünk. A tilalomfákat elkerülő szellemi mozgás lehetséges volt (tűrték, tiltották, támogatták).
/
Első "Balkán" éményem Budapestre tartó buszon történt.
Az amúgy mindig csendes jarművön (nem emlékszem, v. az 1994 - es v. az 1998 - as választási időszakban történt) vadidegen emberek üvöltöztek egymással politikai hovatartozás szerint. A körgyűrűnél járva vettem észre (amit addig évekig nem), az autóút környéke szemétlerakodó hely lett többszáz méteres sávban. (Eszembe jutott: néhány éve egy Banja Luka -i közparkban egy asztalnyi helyet nem találtunk a szemétrengetegben, ahol leülve falatozhattunk volna).
/
Egy mátészalkai öreg jogász (ki Makón egy gimnáziumba járt József Attilával) ötvenes éveket idéző története: az öklét rázó párttikár így zárja beszédét: "Innen üzenem Tróman elvtársnak, a pörölycsapás nem marad el!" Persze egyéb hibái mellett Mr. Truman ettől nem ijedt meg.
/
Nemrég olvastam vmelyik út mellett: "Üzenjük Brüsszelnek...."
+++
(Még egyszer a mániáról egy mítosz kapcsán)
Téreusz thrák király volt, ki a Parnaszosz lábainál uralkodott. Megkérte az athéni királylány, Prokné kezét. Házába vitte, Ithisz nevű fiúk született.
Nagytermészetű Téreusznak megjött a kedve Prokné nővére, Philoméla után is. Ehitette vele, testvére meghalt, útközben megerőszakolta, kivágta a nyelvét, egy erdőmélyi istállóban hagyta. Proknénak meg Philiméla halálhírét keltette.
Egy köntösbe beleszőtte a vele történteket Philoméla, csellel elküldte lánytestvérének. Amikor húga rájött az igazságra, örjöngő bakkhánsnőkkel széttépte fiát, megfőzte és szent eledelként föltálalta férjének. Aki fia fejét meglátva eszmélt a valóságra. Üldözni kezdte a két nőt, ekkor istenek Proknét fecskévé változtatták, Philomélát csalogánnyá, A mohó Téreuszt héjává.
Ezért, mikor tavasz jön, s a fecskék csivognak: Ithisz, Ithisz, valójában Prokné a siratja, hívja fiát.
/
Mit gondoltak a görögök az isteneikről? "Mindennek mértéke az ember, a létezőnek abban, hogy van, a nem létezőnek abban, hogy nincs" - tanította a szofista Protagorasz. A disznó azt mondaná, mindnnek a mértéke a disznó, a háromszög: mindennek a mértéke a hjáromszög, ellenkezett vele Szókratész. Nem, mindennek a mértéke az isten- zárta le a vitát.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 7. | [tulajdonos]: Öngyilkosok, melankolikusok | 2016-09-04 20:57 | Nyáron -véletlenek folytán?- több német szerző könyve került a kezembe.
Pontosabban: német gondolkodóé (náluk kötelességszerűen előbújik a széplélekből a filozopter).
Misztikusaik (M. Eckhart, J. Tauler), költőik (Hölderlin, Novalis) érthetővé teszik homályt, megvilágítva a lélek tudat előttijét. Filozófusaik (Fichte, Schelling, Hegel) ködössé láttatják a tiszta fogalmi világot. A gondolkodás agórája, érthetetlen fogalmak zsibvására lesz. Ezek, tudom szentségtörő mondatok. Megnéztem B. Russel A nyugati filozófia története c. 700 oldalas opuszát. Ebben 17 (!) sort szán Fichtének és Schellingnek.
A fiatal Goethe hezitált, írói nyelvének a franciát v. a németet válassza.
+++
Kant : "Nem mindig mondom, amit gondolok, de soha nem mondom, amit nem gondolok."
+++
A. Camus tanulmányait forgattam. Valószínű a háború okozta traumák (trauma = seb, kár, vereség, pusztulás) alakították abszurd világlátását. A mediterrán színpompa , a nyelvi erő, a tartás méltósága mögött mindig settenkedő tragikum. Az élet, halál kérdéseit "értelmetlenítő", a történelmet "átlagoló" sors lesz egyik központi metaforája. Miképp a tenger, ami a hátán hord eleven, holtat, összeköt, szétválaszt. E sors elfogadása a kiút. Vagy mégse?
Filozófia alapproblémája: az öngyilkosság - írja Sziszüphosz mítoszában.
Nagynevű elődei szerint a filozófáló kérdezőt a jelenségek fölötti csodálkozás, ámulat hajtja előre, mikor a derék, erényes ember ideáját keresi.
+++
Az öngyilkosság (exagógé)a sztoikus filozófia egyik alapgondolata volt. Feltehető, a szép halál elfogadottsága, dicsősége harcmezők veszteseitől, szeszélyes római császárok által halálraítéltek tisztelőitől indult el.
A "hé exagógé" sereg kivezetését, hajó partra vonását, vki kiűzését tiulajdonából, áruk kiszállítását, belek kiürítését is jelentette, mielőtt filozófiai műszó lett.
Seneca fogalmazta meg legrövidebben az exagógét: "A természet egy bejáratot adott, de több kijáratot." (70. levél)
M. Cato (uticai) öngyilkosságával legyőzte ostromlott városát elfoglaló I. Caesart, mert így elkerülte a megaláztatást. Rezzenetlen olvasta előtte Platón párbeszédét, a lélek halhatatlanságáról szóló Phaidónt.
A Seneca kortársát, Thrasea Paetust szinrén Néró kényszeríti halálba. Tacitus eleveníti fel, miközben szertartásosan ereit fölvágta, így szólt: "Áldozzunk a szabadító Iuppiternek! Jól figyelj ifjú, és az istenek távoztassák el ugyan a rossz jelet. de olyan időkben születtél, amikor jó megerősíteni lelkünket állhatatos példákkal."
+++
Legközelebb, ismereteim szerint, 1755 -ben ír D. Hume - nem elítélően - az öngyilkosságról. "Istentelen dolog - mondja az európai babona - véget vetni életünknek, s ezzel fellázadni teremtőnk ellen. De kérdem én, vajon házat építeni, földet művelni, átszelni az óceánt, mért nem istentelen? Amikor ezt tesszük, olyankor szellemi és testi erőnket arra használjuk, hogy valami újítást vezessünk be a természet menetében; és ennél többet egyetlen ilyen esetben sem teszünk."
(id. Simon Blackburn: Filozófia, Geographia Kiadó, 2011)
+++
Ennyi rossz vég után még helyet kell szorítani M. T. Cicero rövid fejtegetésének, mit értettek a görögök és a rómaiak mánián ill. melankólián.(Tusculumi eszmecserék, III. könyv. 5. ). Szerinte a görögök a mániásokat (hé mánia=örültség, isteni ihlet, szenvedély) tisztelték (Aiasz, Oresztész példái), a rómaiak a XII.
táblás törvények alapján gyámság alá helyezték azokat "akik , nem bírnak magukkal".
Ezzel szemben, akiket a rómaiak hívtak "örjöngőknek", azokat a görögök melankoliásnak nevezték (Melané kólé= fekete epe).
| |
| 6. | [tulajdonos]: Még mindig Epiktétosz | 2016-08-27 23:42 | A jó könyvhöz jó olvasók kellenek. Eszembe jut Lichtenberg mondása: "Ha egy könyvet és egy fejet összeütünk, s kongás támad, nem biztos, hogy a könyv a hibás."
+++
Elég rég történt, mikor egy csinos kolleganőm gyerekmód próbáltam megviccelni: Epiktétoszt olvasta és méltatta. Talán Epiktébaszt, javítottam ki. - Nem, Epiktétoszt. Mondom: , E - pik- té - basz. - Nem, tosz- vágta rá, már nevetve.
+++
Ha a verset csokor virághoz hasonlítom, legszembetűnőbb négy virága:
ritmus, kép, költői gondolat, s a manír (hitelesség).
A hasonlatot áttranszponálva; legyen a vers kincset rejtő széf, minek a számzárát négy szám (zeneiség, festőiség, filozófikum, retorika) szerencsés kombinációja, együttállása nyitja. (Ezért érzem Szabó Lőrinc legtöbb versénél "teljesebbnek", meggyőzőbbnek például Pilinszky J. verseit. Az előbbinél a gondolat ereje rátelepszik a prozódiára, képiségre.)
+++
Kínaiak úgy tartották egy vers akár egy körömre rajzolva is elfér.
A drága Epiktétosz tanításának lényege tenyérben: Vannak dolgok, melyek birtokunkban vannak (tőlünk függenek: jó és rossz választása fölötti hatalom), s vannak, melyek nem (születés, halál, betegség - erkölcsileg közömbös, hátrányos dolgok. Hírnév, szépség, egészség - erkölcsileg közömbös, előnyös dolgok).
Mi a jó? Arisztotelész szerint ennek megválaszolása a filozófia célja. Bizonyára közmegegyezés volt e fogalom legkisebb közös többszörösében, v. a legnagyobb közös osztójában. (Ami méltóságánál és lényegénél fogva az egyéb javakat fölülmúlja. - ennek szemlélése, elfogadása, mit zavartalan lelkiállapot kisér).
Sztoikusok gyakran idézik a kiváló logikus, Sztilpón példáját: Mikor Nagy Sándor egyik hadvezérének fia, Demetriosz feldúlta Megarát, a filozófus házát lerombolta , lányát rabnővé tette, megkérdezte tőle: Hiányzik - e valamije?:
- Nem, mindenem megvan, ami az enyém! - válaszoltaSztilpón.
(Talizmánnak eltettem nehéz időkre e mondást.)
| |
| 5. | [tulajdonos]: Válasz | 2016-08-27 11:50 | Többnyire: igen.
Jó szemre vall.
Lelkiismeret szerint.
Nem kell (szabad). | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 3. | [tulajdonos]: Sietősen | 2016-08-25 21:38 | Ha szinkron naplót ír az istenadta csorvasz (= mihaszna, naplopó), azzal az önáltatással teszi, más is belekukkant okostojáskodásába. Most annak örülne, ha minél többen átkattintanának 2. sz. naplóbejegyzésén.
Tegnapi habverésében annyi a melléütés, tartalmi hiba, amire az internetes helység, - hol pötyögni kényszerült -, jótékony homálya, hangos keleti zenei kavalkádja, az ő idővel való versenyfutása sem ad elégséges magyarázatot.
Hibalajstrom:
= a francia forradalom előtt jó tíz évvel az amerikai függetlenségi nyilatkozat íródott (1776), s nem az alkotmány (1787). A többi stimmel.
= Yéshua mi-Naszrim ben Yashup (Ijjas Antal: Jézus története II. köt. 739. l, Ecclesia Könyvkiadó, 1978.)
Kiegészítés:
A jeles cinikus Kratész sánta és púpos volt. Fiatal, szép, trák születésű feleségét Hipparkhiának hívták. Az ő fivére: Métroklész, ki elégette műveit, mondván, azok "alvilági álmokból jött fantomok". Időskorában megfojtotta magát.
(Görög gondolkodók 3, A cinikus és a megarai filozófia, 61 -62. o., Kossuth Könyvkiadó, 1994; Sebestyén Károly: A cinikus filozófia, 70 - 75 l.; Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, 1994.)
+++
A szabadságról szép írás olvasható a rabszolgából szabad emberré lett Epiktétosztól, aminek lényege talán így kivonatolható:
a szabad ember mindenre "értékük arányában vágyakozik", "tőle idegen dolgokra nem vágyik. S melyek az idegen dolgok? Amelyeknek nem rajtunk múlik sem birtoklása, sem nem birtoklása, sem az, hogy milyen állapotban és hogyan birtokoljuk őket."
"- Az igaz és szép dolgok jók, az igazságtalan, rút dolgok rosszak.
- És az, hogy élsz, jó?
- Nem.
- És meghalni rossz?
- Nem.
- S vajon a rabság?
- Nem.
- S az alantas és hazug beszédről, barátod elárulásáról, a zsarnoknak való hízelgésről mi a véleményed?
- Ezek rosszak."
(Sztoikus etikai antológia, szerk. Steiger Kornél, 92 -93. l., Gondolat Kiadó, 1983.)
| |
| 2. | [tulajdonos]: Hordó és villámhárító | 2016-08-24 17:09 | Szeretem azokat a gondolatokat, melyek tapinthatóak.
+++
Nyóckeres internet kávézóban írok: Közel- keleti-, moldva-, Kárpát - medencei folklór keveredik, kintről a 9-es busz , autók zaja lopakodik be.
+++
"Szabadság, egyenlőség, testvériség" eszméinek genealógiája történelmi időkbe nyúlik vissza. Az ember i hajlamok kiérlelődésének optimális fejlettségi fokát tükrözik. (Az agresszió lefaragható mértéktartássá, fejleszthető bátorsággá, altriusta, erotikus ösztönök szeretetté, testvériséggé szublimálhatóak).
Talán az egyenlőség érzületét a cinikusok mondták ki először. "Senki se rabszolga közöttünk!" -vallották. Szedett - vedett közösségükbe nőket is befogadtak. Gondoljuk el, az akkori világ első embere fontosnak tartotta. hogy Athénba érva egy ottani homlessel találkozzon, aki nagyrabcelése eredményeképp bármit kérhetett tőle. "Állj félre, mert eltakarod a Napot!" - szólt a hordóban lakó hajkléjtalan.
Ismertek voltak performanszaik: egyik vezető cinikus, Kratész Athén főterén hágta meg feleségét, aki szintén a cinikus közösséghez tasrtozott. Sógora, miután egy szakrális cselekményen elszellentette magát, szégyenében egy házikóba zárkózva éhhalállal akart véget vetni életének.
A bölcs Kratész teleette magát babbal, mindenféle hüvelyessel, majd hátsófele petárda - zenéjével bizonyítottta, az életet ilyen semmiségekért kár elvetnie magától. Sógora életben maradt, s szintén a cinikus lett..
Ehhez méltóű filozófiai tettel, kései reinkarnációja, a tündéri szatír, Berda József dicsekedhet.
A kert filozófusai a halál-, és istenfélelemtől akartak megszabadulni, vagyonkmözösségben éltek, minek nők is tagjai voltak. Ataraxia, apáthia erényeivel (érzelmek távoltartása, szenvtelenség) igyekeztek elérn ia lelki nyugalmat.
Közhiedelemmel ellentétben ódzkodtak a túlzott élvezetektől, mert azok szintén a lélek nyugtalanságához vezetnek, szenvedészt okoznak.
+++
Ha egy ideszállt Marslakónak csupán egy személyt kellene említeni ugye a Tibérius uralkodása alatt született názáreti néptanítót,anyakönyvezett nevén, Jeshu mi Naszrim ben Yashup-ot mondanánk. Európai kultúrkörben ő az egyetlen emberisten, istenember. (Egy napló elbírja az ilyen túlzásokat). Csak a mítikus Püthagoraszt ismerjük, Plátón, minden nagysága ellenére nem látta meg a szeretet egyetemes, isteni törvényét).
Vajon mennyire formálta J. Atyaképét mostohaapja, aki vállalta a kortársak által lányként megesett anyját, zabigyereknek tartott fiával?
+++
Több, mint egy évtizeddel a N. F. F. kitörése előtt, a mirabeau-i alkotmánytervezet papírra vetésed előtt megfogalmazta az amerikai alkotmányt T. Jefferson. Emlékezetből híres kezdő sorai: "Gondviselőtől kapott jogon valljuk, minden ember egyenlőnek született, egyenlőnek a a boldogségra.....".
A filozófus F. Benjamin az első szavakat kijavította. (Evidensnek) "Magától értetődőnek tartjuk..." Az alapító atyák mindemellett rabszolgákat tartottak, kiktől gyerekeik születtek, természetesen nem az alkotmány szellemében nőttek fel.
| |
| 1. | [tulajdonos]: A morál, amorál | 2016-08-21 15:17 | Innen folytatom.
Az emberi természet sötétebb felét igyekszem láttatni naplómban.
Nem tudom igaz-e a Shakespeare-i maxima: "Mert nincs jó és rossz dolog, csupán az emberi gondolkodás teszi azzá." A jó és rossz finom különbségét észrevenni, erkölcsi intelligencia függvénye.
A perzsák lovagolni, íjászni, s igazmondásra tanították fiataljaik.Napokban hallom egyik irodalmárunk. Ne hazudj!, Ne lopj! Kenyeret ne dobd a moslékba! morális intencióin túl nem kaptak szinte semmi erkölcsi útmutatást. A szülőkre ránézve néma arcokból is tudtak olvasni. Az orvosi "Ne árts!" imperatívuszát-, és ígéreteink betartva egész jó el lennénk egymás mellett. Talán.
Persze a történelemkönyvek nem a békeidőkről szólnak, ha egyenleget kellene készíteni nyavalyákról, bántalmakról, igazságtalanságokról, szembeállítva valamiféle aranykori elégedettséggel, örömmel, állandósult derűvel egyoldalú lenne e számvetés
"Milyen alávaló dolog állatnak lenni. Az emberek minden ocsmányságában részt kell venni." - hangzik el Gorkij "Meghurcoltatás" c. írásában, ahol személyes tapasztalatát írja le; egy házasságtörő asszonyt pucéran fogatott férje egy kordé elé, ahonnan ostorral szinte félholtra verte. Hasonlóképp ír Dosztojevszkij: Állati ember! Ez sértés az állatokra nézve - majd kifejti az állatokból hiányzik az a kegyetlenség, öncélú erőszak, ami osztályrésze a homo sapiensnek. Kortárs példája a krími háborúból való: Török katona állapotos asszonyból bajonettel kivágta a magzatát.
Ment -e könyvek által előbbre a világ, költői kérdése folytatható: ment - e technológia által előbbre? Vizimalmok, nyomdák, ágyúk, kézifegyverek korában a természet sértetlen maradt. Ma az atomkorban az erőművek már nem a természet részei, hanem megfordítva (Heidegger!). Az embert körbevevő természet a kozmosz meddőhányója lett. Az emberi természet soha nem volt ennyire kérdéses önmaga számára , mint ma (kultúrák küzdelme, identitás-, öndefiniálási gondok)..
Utópista gondolkodók (ou toposz = seholsincs ország), Platón, Morus Tamás, Rousseau; I. Kant, vallásalapítók, angyali költők: Hölderlin, Novalis, Shelley, Keats, Dsida Jenő, József Attila, Weöres Sándor itt- léte nem volt haszontalan, de nem volt -e fölösleges? | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
