vakfolt
ha a horizontot figyelem
születik elmémben egy kép
félig táj
félig ígéret
egy mindig változó valami
ha a közelebbre nézek
történetek:
a repedés a járdán
a saját lélegzetem
a kéz remegése
közel jönnek
kérdeznek
de nem tudok válaszolni
van
hogy a távol húz
a messzeség
a lehetőség
a még-nem-létező
a majdnem-én
máskor a közel ránt vissza
a konkrét
a tapintható
a most
a túl-éles valóság
és én csak bolyongok
a két fókusz között
néha
a horizont vagyok
máskor
porszem
talán mindkettő
talán egyik sem
de ez az egyetlen hely
ahol valójában létezem
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2026-03-04 07:21:47
Utolsó módosítás ideje: 2026-03-04 07:21:47
