NAPLÓK: Párbeszéd a DOKK jövőjéről Legutóbbi olvasó: 2025-09-14 03:30 Összes olvasás: 126164Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 93. | Bátai Tibor: RE: A bábu | 2019-02-12 15:22 | Nem szeretném a kettőnk vitájává változtatni ezt a naplót, csupán erre a mondatodra reagálok: „Ennek ellenére az általuk máshol megdicsért irományaimat itt ugyanők elég keményen leszólták.”
.
Én is abban az időben jöttem először a Dokkra, és már előzetesen is sejtettem (mivel beleolvasgattam a művekbe és a meókba is), időjövetelem után pedig hamarosan egyértelműen megbizonyosodtam róla, hogy a Dokkon más magasságra tették a lécet, mint – mondjuk – a Poet.hu-n meg a Héttoronyban (stb.) Ezért méltánytalan az érintett szerkesztőket hibáztatni, nem ízlést vagy személyiséget cseréltek, hanem egy virtigli amatőr szerkesztői státust egy – fogalmazzunk így – FÉLprofira. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 92. | Frady Endre: A bábu | Bátai Tibor: Hát, ez most tényleg OFF..,. | 2019-02-12 14:50 | "A versnek tétje kell, hogy legyen" - jól hangzik. Kérdés, hogy kinek mi a tét.
Az akkori főszerkesztő által épp leszólt vers (A bábu - http://fradyendre.blogspot.com/2009/09/babu.html) a pekingi olimpián szerintem egyértelműen doppingoló Michael Phelps kapcsán a doppingról, a sikerért dróton rángatott sportolókról szólt. Persze miért is számítana tétnek egy rengeteg embert átverő és megnyomorító jelenség?
Kétségtelenül könnyed volt a hangneme és összecsengtek a rímei, ami nyilván zavar olyanokat, akiknél ez nem megszokott.
Az ügy előzménye egyébként, hogy amikor több éves szünet után 2010-ben visszajöttem a Dokkra (mert hívtak), akkor kezdetben olyan versek feltöltésével próbálkoztam, amelyek más fórumokon tetszettek olyan személyeknek, akik 2010-ben a Dokkon szerkiskedtek. Ennek ellenére az általuk máshol megdicsért irományaimat itt ugyanők elég keményen leszólták. Mintha Dokk szerkivé válásukkal személyiséget és ízlést cseréltek volna... | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 91. | Bátai Tibor: Hát, ez most tényleg OFF..,. | 2019-02-12 14:33 | .
.
...de ha már feltetted a kérdést, válaszolok rá.
.
.
Bizony, szerintem probléma (nem csak lenne, hanem kifejezetten az), mert nemcsak a versét nem veszed komolyan (ez, ha nem tetszik valamiért, természetesen szuverén jogod), hanem alapos, részletes, és – most kapaszkodj meg – határozottan empatikus műbírálatát sem, amely ráadásul annyira egyszerű nyelven íródott, hogy lényege egy mondatban összegezhető: „A versnek tétje kell, hogy legyen”. (Részletesebben e témáról lásd e poszt alján a lábjegyzetet.)
.
Ha ezt nemcsak egyszerűen nem tudtad, hanem meg sem próbáltad kiolvasni Mátyás soraiból, akkor azt gondolom, lexikon-hosszúságú bírálatokból sem igen tudnál bármit is hasznosítani...
.
.
És akkor jöjjön a lábjegyzet: „A költészet nem csupán játék. A líra épp annyira játék, mint amennyire maga az élet az. A versnek tétje van. A lírának tétje és sorsa van. Sorsfonálból szövődik. Teóriákból csak könnyen szakadó szálat képes fonni az alkotó. Sorsból téphetetlent. A kiérlelt, megszenvedett igazság, mint a kert létkörforgása, önmagába való visszatérése, szakíthatatlan.” (Hétvári Andrea: „A kert retorikája” című kötetének fülszövegéből.)
.
.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 90. | Frady Endre: miért nem vettem komolyan? | Bátai Tibor: OFF, ami mégis ON... | 2019-02-12 13:55 | Örülök, hogy említed ezt a kritikát. Olyan valaki elemezte ott az írásaimat, akinek a Dokk-on jelenleg ez a "verse" található:
Nyikolaj Glazkov, a léggömbgyáros
Nyikolaj Glazkov egy szót írt fel a borítóra: SZAMIZDAT.
Piros, kék, sárga és zöld luftballonokat préselt
a kötetébe,
kemény lufikat.
Nyikolaj Glazkov nem volt szomorú.
Megértette a korát.
Orra két oldalán már elmélyültek a ráncok,
le, a szájszeglete felé,
mint a sokat üvöltő,
harctéri katonáknak.
Tekintetéből nem sugárzott senki,
mert mindig csukva volt a szeme.
Nyikolaj Glazkov hős volt.
A szovjet nép hőse.
A szovjet nép persze leszarta őt,
maximum néha feljelentette,
ilyenkor elkapták, bezárták kicsit,
megverték,
aztán újra elengedték.
Mit akarunk mi Nyikolaj Glazkovtól?
Miért beszélünk Nyikolaj Glazkovról?
Ki ez a Nyikolaj Glazkov?
Persze megvannak az indokaink,
aki érti a versem,
az hallgat
és lecsukja szemeit.
Az lenne a probléma, hogy a szerzőjét nem tudtam komolyan venni? Hogy nem akartam olyan valakinek megfelelni, aki szerint ez a fenti valami egy vers? Bocs! :) | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 89. | Bátai Tibor: OFF, ami mégis ON... | 2019-02-12 13:35 | .
.
...legalább is remélem, hogy a sértett személyeskedések felől legalább részben vissza tudja terelni a tartalmi kérdésekre a diskurzust, ha fölteszem a kérdést, hogy a https://dokk.hu/forum2/forum.php?forum=RnJhZHkgRW5kcmU=&rare=109702 linken elérhető, még 2010 augusztusából való meó szövegét még hányféle stiláris módozatban és hangfekvésben kellett volna a szerző lényegében változatlan regiszterben született műveinek sora alatt megismételni ahhoz, hogy ne tárja többször is, de mindahányszor ugyanabban a hangszerelésben e „párbeszéd” nagybecsű közönsége elé az „odavakkantott fél mondatnyi” meókkal illetett írásai miatti frusztráltságát?
.
. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 88. | Frady Endre: példák "hasznos" kritikákra :) | 2019-02-12 12:57 | Mivel folyton moderálva vagyok, kiteszek néhány, a verseimre adott szerkesztői kritikát. Hogy mit lehetett volna érdemben hasznosítani belőlük, azt nem tudom...
„Mindig füligvigyorral olvasom a szövegeidet, Frady, most is, mégis a múlik gombot nyomtam. ;) bocs”
„Endre... Mosolyogtam egy jót, és megjegyeztem az ötödik, hatodik sort. Egészében azonban múlik.”
„:-) megmosolyogtatott, bár marasztalni nem tudnám.”
„jaj, Endre, a megvadult csiga:-) én nem is tudom, mit mondjak”
„Az első versszakban úgy érzem, kicsit sok a jelző, abból lehetne kevesebb, vagy valami nem megszokott...”
Erről az utolsóról az jutott eszembe, amit II. József mondott Mozartnak: "túl sok benne a hangjegy" :DDD
| |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 85. | Francesco de Orellan: Szum Mary | 2019-02-12 04:21 | Elég sokan kifejtettük a véleményünket. Összefoglalnám:
A fő probléma gyakorlatilag mindannyiunk szerint a meozással van (meg a személyeskedő vitákkal de az az online tér direkt következménye, szerintem).
Sok probléma merült fel a meozással kapcsolatban, de azt gondolom hogy mindegyik egy dologra vezethető vissza az alacsony aktivitásra.
Ha van elég "szerkesztői munkaóra" akkor van idő a beküldött művek alaposabb átolvasására, értelmezésre, véleményírásra és a szerzővel való kommunikációra.
Mi lehet erre a megoldás?
Felsorolásszerűen:
1. Több szerkesztő, több szabadidővel, lelkesedéssel stb.
Kérdés hogy honnan? Kívülről? Belülről (e.g. volt szerkesztők, aktívabb szerzők stb)
2. Kevesebb bírálandó vers
Verslimit tovább csökkentése vagy valamilyen előszűrés bevezetése? Ez utóbbi átvezet a következő pontra.
3. Más rendszerű elbírálás
Én személy szerint nem örülnék a verslimit csökkentésének, ugyanis én főként tárhelyként tekintek erre az oldalra mint hely és némi motiváció hogy begépeljem és felpakoljam a margaságaimat. A meo csak bónusz, bár nagyon hasznos bónusz.
Akkor marad az előszűrés. Nekem valami közönségszavazás/társadalmi zsűri szerű dolog jár a fejemben.
De nyilván vannak jobb ötletek/megoldások. Lehet folytatni! | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
