NAPLÓK: N. D. S. L. (Vajdics Anikó) Legutóbbi olvasó: 2025-09-16 03:05 Összes olvasás: 92204| 649. | [tulajdonos]: ... | 2020-03-23 20:08 | 2020. március 23.
New York állam kormányzója szerint a „karantént” helyesebb „otthoni menedéknek" nevezni, hogy ne keltsenek vele félelmet és aggodalmat az emberekben. Anyu tegnap rászólt Jani, a tíz évvel fiatalabb szomszédja, hogy nem kellene kijárkálnia. Még maszkban sem. Még fertőtlenítővel a kezén sem. Ezért ma Anyu tüntetően körbe-körbe sétált az udvaron. Janiék ajtaja előtt is legalább tízszer elment. Ki-kilestem rá, ahogy a köröket rótta, és vártam, mikor emeli fel a karját a tarkójára, ahogyan a rabok szokták a börtönudvaron. Nem tudná felemelni, csak a dereka mögött tudja tartani a kezét, hogy egyenesebb legyen a háta. Készítenem kellene neki egy tanösvényt az udvaron, vagy egy lájtos akadálypályát. Feladatokkal, fejtörőkkel, versikékkel, amiket meg kellene fejből tanulnia, mire bejön a házba. Az ötletet egy videóról szedtem. Egy három-négy kisfiúnak a szülei kék ragasztószalaggal kijelölt útvonalon mindenféle akadályt helyeztek el a lakásban (szék alatt kellett átbújnia, székről matracra leugrania, körbe kerülni valamit, hálón ugrálni stb.) A mama hangosan biztatta, az apa kamerával követte, hogyan halad előre. Közben kiderült, hogy van még két kisebb gyerekük is, egy év körüli tipegők, valószínűleg ikrek. Ott totyogtak a háttérben egy járókában.
Tegnap nem mentem el futni. De ma erőt veszek magamon, és megpróbálom tovább terjeszteni a köszönővírust, amit pár napja futás közben kifejlesztettem a gondolati útvesztőkkel teli mentális palotámban. Ha időben indulok, találkozom megint a két kutyás lánnyal és a cigarettázó fiúkkal, és jó messziről, jó hangosan rájuk köszönök, ahogyan legutóbb már egyszer megtettem. Eddig nem reagáltak, csak összerezzentek, mintha rájuk tüsszentettem volna. Nem akarják elkapni a „jóestéimet”, nehogy akaratlanul is továbbadják?
Ma lényegesen kevesebb koronás hírt olvastam. Madárcsicsergős YouTube-videókat hallgattam helyettük. Prímán lehet mellettük fordítani. A zene eltereli a figyelmemet, ez nem. Én is szoktam ilyesmit hallgatni, mondta Anyu. Akkor szokjuk most is, feleltem és előkerestem egy nyolcórás változatot. Holnap patakcsobogás lesz. Holnapután kipróbáljuk a macskadorombolást is. Attól lehet, hogy elalszom, de hátha nem, majd meglátjuk.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 648. | Vajdics: obrigada | furim: re | 2020-03-23 16:45 | Kedves Furim!
Én köszönöm a figyelmességedet. Klára kedvességét is itt szeretném megköszönni.
Megjegyzem: amikor fordítottam még nem voltam tudatában annak, milyen gyorsan és könnyen átadható a koronavírus. Ez a vers, mintha ennek a folyamatnak az inverze lenne. Gyógyító szöveg.
Üdv: Anikó | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 646. | [tulajdonos]: ... | 2020-03-22 21:11 | 2020. március 21. Kedves tegnapi Naplóm!
Ma láttam egy egymilliószorosra nagyított koronavírust. Nyugtalanítóan szép volt. Addig néztem, amíg ocsmánynak és undorítónak nem találtam. Ettől megnyugodtam. Aztán segítettem anyunak megmosni a haját. Jövő héten le is vágom. Hiányozni fog a jó éles ollóm, amit 15 éve ötezer forintért vettem a Gazdaboltban. Azzal vágtam a fiúk haját, amíg engedték. Ágyneműt is mostam ma. Hamar megszáradtak a szélben. Sütött a nap is, hónak itt még semmi nyoma nem volt. Nem haladok a fordítással. Kezd beszűkülni a tudatom a járvánnyal kapcsolatos hírekre. Csak futni járok ki késő este. A férjem azt írta tegnap, jól döntöttem, hogy lejöttem Anyuhoz. Nem gondoltam volna, hogy ettől a mondattól bőgöm el magam. Vagy hogy egyáltalán elbőgöm magam. Ilyen hamar. Már most, amikor egyelőre még minden csak az agyamban van. Shakespeare állítólag a londoni pestisjárvány idején írta a Lear király-t.
| |
| 645. | [tulajdonos]: ... | 2020-03-22 20:14 | Bakancslistám (2020. március 22-én)
Látni, ahogyan az első unokám megszületik.
Hallani, ahogyan szopás után jóllakottan szuszog.
Tapintani a lábát, a kezét, az arcát, érezni a bőre melegét.
Magamba szívni az illatát, azt a jellegzetes babaszagot.
Hónapokkal később: belekóstolni a tejbegrízébe: kihűlt-e
már annyira, hogy ne égesse meg a nyelvét és a torkát.
Pár évvel később: ha megsérül, mert túl gyorsan szalad
felém az utcán, vagy a játszótéren hamarabb ugrik
le a hintáról, amikor meglát, megpuszilni a sebét,
lenyalogatni a térdéről a vért. Mert a nyál
fertőtlenít, ezt minden nagymama tudja. | |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 643. | vajdics: az eredeti és az angol | furim: re | 2020-03-22 14:30 | João Cabral de Melo Neto
Tecendo a Manhã
Um galo sozinho não tece uma manhã:
ele precisará sempre de outros galos.
De um que apanhe esse grito que ele
e o lance a outro; de um outro galo
que apanhe o grito de um galo antes
e o lance a outro; e de outros galos
que com muitos outros galos se cruzem
os fios de sol de seus gritos de galo,
para que a manhã, desde uma teia tênue,
se vá tecendo, entre todos os galos.
E se encorpando em tela, entre todos,
se erguendo tenda, onde entrem todos,
se entretendendo para todos, no toldo
(a manhã) que plana livre de armação(tartószerkezet, cövek, karók).
A manhã, toldo de um tecido tão aéreo
que, tecido, se eleva por si: luz balão.
WEAVING THE MORNING
1. One rooster does not weave a morning,
he will always need the other roosters,
one to pick up his shout
and toss it to another, another rooster
to pick up the shout of the rooster before him
and toss it to another, and other roosters
with many other roosters to criss-cross
the sun-threads of their rooster-shouts
so that the morning, starting from a frail cobweb,
may go on being woven, among all the roosters.
2. And growing larger, becoming cloth,
pitching (felállít) itself a tent where they all may enter,
inter-unfurling itself for them all, in the tent
(the morning) which soars (szárny) free of ties and ropes—
the morning, tent of a weave so light
that woven, it lifts itself through itself: balloon light.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 642. | furim: re | [tulajdonos]: ... | 2020-03-22 12:57 | | Gratulálok, Anikó! Nem tudom, a portugál vers milyen, de a fordításod alapján szép. | |
| 641. | [tulajdonos]: ... | 2020-03-22 12:41 | Elmarad az ünnepség, amelyen a portugál műfordítópályázat eredményeit kihirdették volna. E-mailben kaptam meg az eredményt. Nem szereplek az első három díjazott között, de a három utánuk következő között igen, akik könyvjutalmat kapnak.
És: két verset ajánlanak közlésre, köztük ezt, amit én fordítottam:
João Cabral de Melo Neto: Reggeli szövet(ség)
1. Egyetlen egy kakas nem elég a reggel
összekukorékolásához. Társakra van szüksége.
Egy másik kakasra, aki átveszi tőle a hangot,
és továbbadja egy harmadiknak, aki átveszi,
majd továbbadja egy negyediknek, és így
tovább. A kakaskiáltások, ahogyan egyre
többen bekapcsolódnak, egymásba
szövődnek, mint a keresztbe-kasba hajigált
napsugarak, így jön létre az összes kakas közös
alkotása: a reggel leheletfinom vászna.
2. És ez az áttetsző, légies anyag, amikor elkészül,
a magasba emelkedik, mint egy napvitorla,
és sátrat épít magából (a reggel sátrát), ami
mindenki előtt nyitva áll; rögzítő kötelek nélkül,
szabadon lebeg az ébredők feje fölött, mint
egy hangokból és fényből szőtt légballon.
Fordította: Vajdics Anikó | |
| 640. | [tulajdonos]: ... | 2020-03-21 02:32 | 2020. március 20.
Ma megint találkoztam a két cigarettázó fiatalemberrel az egyébként kihalt J. utcán este nyolc után. Amikor megláttak, illedelmesen (vagy csak ösztönösen) félrehúzódtak, pedig amúgy is lett volna köztönk legalább három méter, mert nem a járdán, hanem az úttesten futok. És mintha köztük is lett volna legalább két méter, úgy beszélgettek. Maszk nem volt rajtuk. Rajtam már igen. A középső húgom szerzett nekünk egyet-egyet. A munkahelyén (Alföldi Nyomda) osztogatták. Hétfőn lehet, hogy már nem kell bemennie, de ha igen, maszkban kell dolgozniuk. A két cigarettázón kívül egyébként csak a két kutyás lány, a fekete hajú 30-as duci és vékony, szőke hajú huszonéves (mindkettő a járdán, én az utca közepén), + pár autó (max. 3) – ennyi volt Anyun kívül ma a szociális életem. Nem mintha miattuk járnék ki. Egész nap ülök a fordítás mellett, az udvarban nem merek tornázni, túl szűknek érzem, biztonságosabb és tágasabb a három kihalt utcácska, ahol még nap közben is alig jár valaki. A régi (koronavírus előtti) világban is néptelenek voltak. Eleinte eltévedtem bennük, ha gyalog jöttem az állomástól Anyuhoz, amíg rá nem jöttem, hogy két utca V-alakban találkozik, közben nincs átjárási lehetőség, csak a széleken. Futkározni ideális. A célforgalmon kívül nem szeret erre bóklászni senki még normális hétköznapokon sem. A levegő pedig most harapni lehet. HA nem is ér fel a budakeszi erdei levegővel.
A J. és M. utca sarkán levő házban ma este is szólt a zene, de nem bömbölt, mint előző napokon, és a villany sem égett minden szobában, mint eddig. Ez megnyugtatott. Ahol változás van, ott élet is van. Mivel eddig a zenén kívül mozgást nem észleltem, senki nem suhant át a függöny mögött, nem húzták le a redőnyt, nem szellőztettek, már kezdtem azt gondolni, hogy nincs is benn élő személy, a rádió (FM vagy a Sláger) napok óta magától szól, mert úgy felejtődött. A lakó pedig… Nos, aggódtam érte. A lakó egyébként, akiről először azt hittem, bulizó fiatal, valószínűleg nagyjából velem egykorú lehet, vagy még idősebb, ha késő este nem az internetről hallgat rapet, funkyt, bluest vagy jazzt (vagy valami klasszikust), hanem a rádiót bömbölteti. Tegnap torna közben a félig behúzott függönyön át láttam, hogy bakelit lemezek vannak felragasztva a zeneszoba falára. Férfi, gondoltam, és egyedül él. Nincs az a család vagy házastárs, aki ezt a hangerőt el tudná viselni. A Soul Asylum Runawy train-je szólt: „Seems like I should be getting somewhere/ somehow I'm neither here nor there.” Máshol mindenütt csend és sötétség. Fenn az égen rendíthetlen nyugalommal szikráztak a csillagok. Ma éjjel kerül fölénybe a napfény, ábrándoztam. Holnaptól tavasz. Lombardiában katonai konvojok hordják szét a krematóriumokba a halottakat. Íránban százméteres tömegsírokat ásnak. Nálunk még csak három halott. Annyi, amennyi három hete Olaszországban volt.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
