DOKK

Hetedíziglen bloggernek 1 feldolgozatlan üzenete van.
Kezelésükhöz itt léphet be.

NAPLÓK: Hetedíziglen
Legutóbbi olvasó: 2026-01-13 06:52 Összes olvasás: 436883

Korábbi hozzászólások:

7045.	[tulajdonos]: Helyzet	2024-02-07 11:34
Kedves Játékosok! Öt versünk van, jó lenne estig még kettőt kapni! /Kati

Olvasói hozzászólások nélkül

7044.	Moha: pályázmány	2024-02-07 11:23
Moha Tavaszi futás Kisbárányok lettek a felhők, félve topognak, és szeliden tologatnák arrébb fent a fagyot, míg lent istentelen új levegő született, melegízű, és nem látszik a baj, nem látszik az üszkösödés sem, félmaratonról posztol képet az elhagyatottság.

7043.	[tulajdonos]: Helyzet	2024-02-04 11:50
Kedves Játékosok! Három vers érkezett eddig, várom a többit is. /Kati

Olvasói hozzászólások nélkül

7042.	Edit: vers	2024-02-04 08:54
Ötvös Németh Edit bárányének az én bárányom nem béget este ha lefektetem kunyerálna még egy kis mézet az én bárányom nem szelíd vadul püföl egy műanyag poharat az van ráírva hogy kefír az én bárányom meleg tejet iszik pöttyös bögréből reggel fehér habos utána a bajusza picit az én bárányom ha ideges topog kanalat ver az asztallaphoz nem marad utána más csak üszkös romok az én bárányom ha elhagyatott istentelenül ordít ilyenkor nem segítenek a tapasztalatok

Olvasói hozzászólások nélkül

7041.	argumentum: pályamű	2024-02-03 09:13
szerző: argumentum SZÉTHULLOTT Elhagyatott vidék, száraz dögmeleg. Istentelen folyók között otthonunk üszkös romjai emlékeztetőül, itt épült az Éden. Már semmi élelem. Közönyös kövek között türelmes sorok topognak: farkasbárányok járnak erre inni. Abból a vízből, melynek ízéért úgy odavannak. Látva, hogy csíkokban vér pirosítja, szelíden elfogadja mind a törvényszerűséget, hogy a sors válogat közülük: kiből lesz jóllakott, kiből lesz áldozat.

Olvasói hozzászólások nélkül

7040.	Francesco de Orellan: Pályázmány	2024-01-31 20:25
Elkészült a pályázmányom: Francesco de Orellana átmenetileg végleges idegesen topog még egy percet szelíd bárányból dühös birka lett istentelen meleg vagy épp hideg mindegy ha már senki sem.veszi meg elhagyatott tájon mindennapos üszkös romokon szőrös láb tapos

7039.	[tulajdonos]: Szavak	2024-01-31 11:39
Kedves Játszótársak, köszönöm a pontokat. Hoztam az új szavakat: szelíd, topog, istentelen, bárány, meleg, üszkös, elhagyatott Határidő egy hét múlva, szerdán este. Jó versírást! /Kati

Olvasói hozzászólások nélkül

7038.	Francesco de Orellan: Játék+Vezetés	2024-01-31 09:07
A következő játékvezető: Szilasi Katalin

7037.	[tulajdonos]: eredmény	2024-01-31 08:09
Kedves Játszótársak, ne haragudjatok a késésért. Jöttem a végeredménnyel, és gratulálok Katinak, aki szép szonettjével megnyerte ezt a fordulót. Köszönöm szépen a játékot, szép napot: Moha A szavakat Győrei Zsolt verséből vettem. Győrei Zsolt [ Palazzók vén kövén ] (Gábrisnak) Lásd: kint ülünk Velence főterén, és nincs halál. És nincs e költemény. Turista-dömping. Felbolydult pocokhad. Fel sem nézünk. Kezünkben csésze kávé. (Frissen pörkölt, kiváló őrlemény, a fizetésünk negyedrésze kábé.) Nem érdekel, kik és hová mozognak. Csak éljük egy hibátlan pillanatban a Szent Márk-téri, nyári délutánt. Palazzók vén kövén a szőke fény szitálja át mosolygós disputánk. Idő és sors roboghat és kopoghat, ez így marad. Nem moccanunk tapodtat, és nincs halál. És nincs e költemény. Nem múltál el. Itt minden változatlan. 1. Francesco de Orellana szavazta: Krisztina Fő tér 21. gyenge eső szitál hibátlan nem vagyok zene szól halk gitár ott szőke fény ragyog csak egy pillanat volt a tér sem üres már minden kis kő dalol egy kóbor macska vár 2.Morótz Krisztina szavazta: Katalain 0.5p, Edit 0.5p Hét perc fény Folyóparton ülök az Epte kanyarulatában, és festem a vizet meg azt a négy fát, akár Monet. Mellettem egy fénykép. Nagy- anyámat ábrázolja a szép ruhában a cseresznyefán. Haja szőke kalászok pillanatát idézi. Itt is rám hasonlít. Vajon azokat a fákat festem-e mint Claude? Nem tudom. Néha köd szitál képeimben, máskor ragyogó rózsaszínek. Mindig áradnak, sosem fogynak, formátlanságukkal töltve ki a teret. Jegenyenyaram. Belefestem a szelet, ha hajlik is a törzse. Egyenesen áll. Ki kellett jönnöm ide, mert valaki jegenyenyárnak hív. Meg kellett tudnom milyen a kérge. Pihafa. Mosolygok. Puhafa. Erős ez a törzs, hibátlan. A férfi leül a Rábához, kinyitja a horgászbotot, a kicsi széket, és átváltozik költőből horgásszá. Nézem a Rába mosta köveket, mert nem kell Epte, nem kell Franciaország, sem Monet. Csak a fű a nevetés. A szél bor- zolta folyó. A férfi. Beleharap a körtébe. Mézízű. Szeretem a vadkörtefák illatát. Jegenyenyár. 3.Ötvös Németh Edit szavazta: Katalain 0.5p pillanat hibátlan bőröd szőke pillanat ledönt lábamról a delej kábulat fény szitál ekkor csillámló ködöt cseppeket gyűjt össze gödrös köldököd elveszik a tér geometrikus homály kő kövön nem marad átadom a lét birtokjogát 4.Vincze Sándor szavazta: Simf 0.5 p Árván és ártatlanul Az ekrazittal lebontott város egy pillanatra feltámad az emlékezés tükreiben, és hibátlan lesz megint a sok ház, tér és utca, de összedől újra, és megint az emlék lesz erősebb, köveit betakarja a por, a porra keserű guanót ragaszt az idő, és nem vesszük észre, sosem volt a miénk, csak laktunk benne árván és ártatlanul, de főleg boldogan, mert a fény vendégei voltunk, de gyermeki szőke hajunkra az ég már deres őszt szitál. 5. Simf szavazta: Fran, Sarki fény Hibátlan szőke a téren, rőt fény szitál, ékkő pillanat. 6. Moha szavazta: Vincze Sándor 0.5p Két sorra „Miközben nyugodtan legel, minden vad látja a leshelyet.” (Filip Tamás) Miközben nyugodtan legel, a leshelyt látja mind a vad, s lépteik alá hever minden hibátlan pillanat. Idő és tér nem balzsam ott, szőke kövek közé jutottam, akaratgyenge angyalok szitálnak fényt bennem unottan. 7.Szilasi Katalin szavazta: Vincze Sándor 0.5p, Edit 0.5p, Simf 0.5p A síron túl Eső szitál, de szőke fényed áttör a téridőn. Jövő, se messzeség nem feledtet el. Te vértelen fehéren pihensz rideg kövek között. Varázs-kör, mi téged átölel, a holtak titka. A pillanat csak áll, a csöndbe dermed. De végtelenbe átlopott szerelmed nem enged el, szakíthatatlan inda. Tavaszt se várva, télbe burkolódzom. Szememre barna, nagy bogár, a bánat ül. Olykor álmodok veled. Helyetted is árva-én a régi képet óvom. Szemöldöködnek íve oly hibátlan. S dalunkat dúdolom, hisz úgy szeretted.

Olvasói hozzászólások nélkül

7036.	Simf: Szavazás	[tulajdonos]: versek	2024-01-30 00:29
4. és 7. 0,5-0,5

Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!