DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2842 szerző 38692 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Veres Mária: pillanat
Tamási József: 2023
Zsigmond Eszter: Gondolatok
Vadas Tibor: Fekete koszorú
Vadas Tibor: Ütemre és dalra
Vadas Tibor: Kérdések dísztelen
Albert Zsolt: Éjszakai páncél
Tóth János Janus: pillanatok
Tóth János Janus: Hol az Isten?
Tóth János Janus: Szeptember
FRISS FÓRUMOK

Cservinka Dávid 2 órája
Bátai Tibor 11 órája
Filip Tamás 11 órája
Egry Artúr 20 órája
Duma György 22 órája
Gyors & Gyilkos 1 napja
Valyon László 1 napja
DOKK_FAQ 1 napja
Csombor Blanka 4 napja
Tóth János Janus 5 napja
Szilasi Katalin 5 napja
Karaffa Gyula 6 napja
Tóth Gabriella 6 napja
Vadas Tibor 6 napja
Kiss-Teleki Rita 6 napja
Tamási József 7 napja
Zsigmond Eszter 9 napja
Farkas György 10 napja
Mórotz Krisztina 11 napja
Szakállas Zsolt 20 napja
FRISS NAPLÓK

 A vádlottak padján 22 perce
az univerzum szélén 2 órája
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 3 órája
szilvakék 10 órája
történések 15 órája
Bátai Tibor 17 órája
Hetedíziglen 17 órája
Janus naplója 21 órája
DOKK estek 1 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
négysorosok 1 napja
Minimal Planet 2 napja
Hetedíziglen 2 napja
A fény nem publikus 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK
A HÁRMAK bloggernek 1 feldolgozatlan üzenete van.
Kezelésükhöz itt léphet be.


NAPLÓK: A HÁRMAK
Legutóbbi olvasó: 2024-03-19 05:39 Összes olvasás: 14032

Korábbi hozzászólások:  
193. [tulajdonos]: FOTO2024-03-02 12:59
A FOTÓ AZ EGYGYEL LENTEBBI SZÖVEGBEN FELRAKOTT LINKHEZ TARTOZIK:

429785975-1393201674656130-2353739735694631233-n

192. [tulajdonos]: ŐSTERMÉSZETESSÉG2024-03-02 12:56
EZ IS HADD LEGYEN ITT FENN, MERT EZ SEM A MÚLTBA, HANEM A JÖVŐBE MUTAT.
S MINT A TERMÉSZETES (PARADICSOMI) NEMI VONZALOM, KAPCSOLÓDIK A KÖTETBORÍTÓMHOZ.

https://hu.imgbb.com/?fbclid=IwAR3-VuMhx0iodmhLK2OPbVvE7QVZqU6Nq1_GrIo8Y11Rq7RT6J7vBZNEsJ8

(A természetes vonzalom nemi aktusa mindig "nemző együttlét", akkor is, ha csak az örömszerzést szolgálja. Az összes, szintén egyéni természetből fakadó, de nem nemző aktust ezzel szemben "játszó együttlétnek" hívom.

Az valami nagyon más, mint a "nemző együttlét". Aki ezt nem látja be az felületes.

Hiszen férfi-férfivel, vagy nő-nővel - ezek valójában az "egyszerű ügyek".

Na de férfinek a teljesen másmilyennel, vagyis egy nővel együtt lenni, valami egészen más. És valójában sokkal nehezebb.

"Férfi és nő hogyan is érthetnék meg egymást, amikor mindketten mást akarnak!
A férfi nőt, a nő férfit."
Ezt már Karinthy is megmondta.

A linkelt klip az őstermészetesség illúzióját mutatja, amelynek eredeti – természetesen lassú – ritmusa sokkal több feltöltődést és emiatt sokkal örömöt engedett a nőnek, mint a világvallások túlszabályozott, ettől-attól eltiltott asszonyainak.
S ez az ősi női szexualitás az antikvitásban is megmaradt. Amíg a férfiak hagyták.

Mindenki ismeri Teiresziászt, az öreg vak jóst az Antigoné című drámából.
Csak azt nem tanítják, hogy mitől vakult meg.

A mitológia szerint attól, hogy fiatal korában kigyóvarázs hatására egy ideig nővé változott. S megismerte a női szexualitást, amelyben (eredendően) a nőknek sokkal több élvezet jut mint a férfiaknak.
Később, visszaváltozván férfivá, e női titkot elárulta Zeusznak.
Héra ezért vakította meg.
Később, kárpótlásul kapta Zeusztól a jóstehetséget.
---
Ez pedig az őstermészetesség e jövőbe mutató illúzióban.
Azt szeretném ha az unokáim és a partnereik is megtanulnának ilyen szépen bánni egymással. Az őstermészetesség kultúráját felelevenítve.

https://www.youtube.com/watch?v=3BXjGCRXZdU

191. [tulajdonos]: FOLYT. KÖV.2024-03-02 10:44
Továbbra is a saját face-mlékeimmel bombáz a közösségi oldal.

Pedig már el is felejtettem őket.

Most azonban jól jön, mert négy évvel a kiadása után "nagykiadóhoz" akarom vinni a kötetemet, hogy nagy példányszámban újra adja ki!
Mert úgymond nagyon is "közrefogta" a könyvemet mindaz, ami az elmúlt négy évben történt.
Az új európai háború éppúgy, mint a genderőrület egyre durvább elfajzása.

Azt is mondhatnám a kellő öniróniával, hogy megelőztem "KÓROMAT".

Mindez persze csak marketing bonmot, de a kiadót majd nyilván érdekelni fogja, kapott-e jó kritikát a kötet (igen), s milyen népszerűsítő tevékenységet végeztem el a könyv köztudatba emelése érdekében a megjelenés óta. (Meglehetőset.)

Úgyhogy a jövő héten magát a kötetet, a róla írt kritika fénymásolatát valamint az elvégzett marketingmunka dokumentációit (ezt a naplójegyzetet is) beleteszem egy nagy borítékba és leadom a kiszemelt kiadó portáján.

Aztán meglátjuk, mi lesz.

Ennek a folyamatnak a dokumentálása is a naplóba kívánkozik, mert tanulságul szolgál majd az utánam jövőknek.

----------------------
Facebook: 2024. III. 2.

IGEN, ELJÖTT AZ IDEJE, HOGY MEGINT KIADJUK: A GENDER-HELYZET NYUGATON EGYRE FOKOZÓDIK, A KÖNYVBEN PEDIG OTT A MEGSZÜNTETVE MEGŐRZÉS.
A FILOZÓFUSOK SZERINT A FEJLŐDÉS NEM LINEÁRISAN, HANEM SPIRÁLISAN TÖR ELŐRE (ÉRTSD: NEM FERDE LÉTRÁN, HANEM CSIGALÉPCSŐN "FÖLFELÉ". EZÉRT HALADUNK ÁT ÚJRA MEG ÚJRA "RÉGEBBI HELYEKEN", CSAK "MAGASABB SZINTEN". EZ A METAFORA MAGYARÁZZA A VISSZAVETT "RÉGI DOLGOKAT".
AMI NEM "MÚLTBA NÉZÉS", HANEM "A JÖVŐ SZINTÉZISE". (VAGYIS HEGEL SZERINT "MEGSZÜNTETVE MEGŐRZÉS").
LÁSD A KÖTETBORÍTÓ TERMÉSZETI NÉPEKET IDÉZŐ GESZTUSÁT!
IME A BENNÜNK LAKOZÓ NEMES VADEMBER!
(AZ IGAZIAKAT SZOKÁS VOLT BEMUTATNI A KIRÁLYNAK. A BENNÜNK LAKOZÓT ÉN A MŰVELT KÖZVÉLEMÉNYNEK SZERETNÉM.)
NEM AZONOS A BENNÜNK LAKÓ NEMTELEN VADEMBERREL, AKI SZERINT HA VALAKI MÁS AZ EHETŐ.
DE ÁDÁM ÉS ÉVA IS ESZÜNKBE JUTHAT, A KÍSÉRTŐVEL. (NEM ÁDÁM ÉS BÉLA: ŐKET MÁS SZERZŐNÉL KELL KERESNI!)
PERSZE MINDEZT KOSZTOLÁNYISAN.
AKI SZERINT ELŐBB MEG KELL ÍRNI A MŰVET, MAJD EL KELL OLVASNI, HOGY ÉRTESÜLJÜNK BELŐLE MIRŐL SZÓL.
EZUTÁN SZABAD CSAK AZT HÍRESZTELNI, HOGY MI AZT ÚGYMOND "KI AKARTUK FEJEZNI".

429590144-1055113312235818-1118450787829554649-n

190. [tulajdonos]: BELSŐ SZIKRA2024-03-01 10:01
Most látom csak, hogy szív alakúra rajzoltam a nyaktiló nyílását a kettővel előbbi karikatúrámon.
És hogy Czunyiné Bertalan Judit, az ellenzék követelésére leváltott államtitkár "megtorpan" vesztőhelyén, de a hóhérok "gyengéd erőszakkal" tovább vezetik.

Ez közben nem tudatosult bennem. Nagyon gyorsan rajzoltam: firkantottam, tulajdonképpen.

A jó "belső szikrák".
Ezek kellenek a költészethez is.

GIOTIN

Csak utána látjuk, hogy "mit is csináltunk".
Közben nem jó "tudni" – hanem mindent "vágyó sejtelemmel" ...
Nekem ez a tapasztalatom.

189. [tulajdonos]: ILYEN2024-02-29 04:20
MEGINT EGY FACEMLÉK

Pedig már el is felejtkeztem róla.
Viszont így, négy éves rálátással (2020-ban nem tört ki még a 2022-es háború) sokkal fontosabb, mint első megjelenésekor.

Mindig bajban voltam ezzel a képversemmel. Tudtam, hogy IGAZ.
De azt is tudtam, hogy a felületes szemlélő nem látja be. Képtelen belátni. Képtelen beleérezni. Képtelen felfogni "hogyan is van ez".
Hogy mennyire – és milyen észbontóan – igaz, amit kifejezek ebben.

(A képvers címe:)
A RÚT KISKATONA.

(A "tépett szöveg":)
Én lőttelek le!

(Alatta:)
s ezt megtehetnétek velem megint.

Sosem tudtam megmagyarázni a "megtehetnétek velem" műveltető szerkezetét.
Nem azért, mert művészileg képtelen lettem volna erre, hanem mert a minimalista esztétika nem engedett ennél több rávezetést.

Ennyi a "pont elég".

Csak reménykedtem mindig, hogy legalább néhányan (mindenek előtt a katonaviselt férfiak) megértik.

(Abban reménykedtem, hogy legalább ők majd nem lesznek felületesek. S felületesekkel valójában nincs dolgom. Nekik edukációra van szükségük, nem arra, hogy "helyettük rágjam meg a falatot".)

A "jóllakott napközis" álmoralizálók sem értik majd, ezt tudni véltem előre.

A parancsot ők nyilván nem hajtanák végre: "Ne ölj". Gondolják kihízott mosollyal.

Csakhogy, félő, mégis megtennék. Máshogy.
Például amikor nem is tudják, hogy teszik. Mert elkerülhetetlen. Amikor nincs idő gondolkodni... csak az önvédelmi reflex... csak egy rossz mozdulat...
Vagy a kimerült idegállapot valamilyen tévesztése...
baráti tűz...
Háború... háború... háború...
...baleset...

Nekem, leszerelt katonaként, mindez világossá vált a hadgyakorlatok "pokol-imitációinak" során.

Emlékszem, hogyan álltam egyszer egy vidéki város egyik közlekedési csomópontjában éjjel kettőkor, géppisztolyosan, a páncélsisakomon is fehér álcaruhával a hóesésben..
Bakonyi hadgyakorlatról vonultunk haza egy tűzérségi gépkocsioszloppal. Egy tiszt előreküldött a futárkocsival. Kiszálltam és egyszer csak annak a hangszerboltnak a kirakatában pillantottam meg magam, állig felfegyverkezve, ahol tíz évvel korábban az az elektromos gitár lógott, amit aztán megkaptam a 14. születésnapomra.
Pedig nem is kértem.
Apám mellettem állt és figyelte az arcomat, ahogyan a gitárra néztem.
S neki már ez is elég volt.

Láttam, hogy az üzlet azóta cipőkereskedéssé változott, de azt is, hogy a kirakat tükréből milyen ijesztő fegyveres alak néz farkasszemet velem.

"Műveltetés".
Háború.
Megsejteni véltem: milyen.

Én kaptam a parancsot, hogy az áthaladó tűzérségi egység menetoszlopát irányítsam.
Közben esett a hó.

20240229-021655

188. [tulajdonos]: VIZSGÁLÓDÁS2024-02-27 02:13
Tévedés ne essék!
Nem politikai szándékból hoztam át ezeket ide a facebookról, ahová eredetileg (évekkel ezelőtt) készültek. Akkor még politizélési szándékkal. A karikatúrák mindenképpen, a twitter-poéma pedig talán (de nem biztos) tévedésből.
Ezek facebook emlékek. Az algoritmus dobja ki őket időről időre. Nem tudom milyen szisztéme szerint.
Tehát nem pártoskodás miatt hozom ide, hanem épp a politizélési problematika kitárgyalása végett. Annak illusztrálására: miért lehet káros.

1.) Az elfogult szemlélődés miatt.
2.) Elidegeníti a másképp gondolkodó olvasót. (Pedig én egyszerre a Trump és a Biden szavazóknak is írtam a Meghalsz, nagyi-t, csak még le kell angolra fordíttatni, de e twitterpoémám az egyik tábort "megőrjítené" és azonnal ellenem fordulnának.)
3.) Lehet, hogy tévedek (az 1. pontból következően).

Illetve még a rajzkészség miatt publikálom itt is, mert az mindenképp a sajátom és íróilag is kezdenem kell vele valamit.
Legyen a twitter-képeskönyvem mellett valamilyen rajzos-könyvem is?
Kéne lennie.
Nem úgy, hogy én illusztrálom, hanem talán az alteregóm rajzos kedvét kifejezendő.
Mint amikor a főhős dúdol valamit egy filmben, de nem az a filmzene.

------------------------------------------------------------------

MA MÁR EZT IS MAGYARÁZNI KELL. ORBÁN MINISZTERELNÖK VISELT ILYEN INGET, MINT A RAJZOMON A "KOCKAHAS". HOGY MIÉRT NEM ORBÁNT TÁMADOM? MAJD HA ELFÁRAD. MOST MÉG AZ ELLENZÉK A TEHETSÉGTELENEBB

8 éve
Nézd meg az emlékeidet.

Pálóczi Antal

(Szöveg:)
TANÁROK, HA NEM HALLJÁK ŐKET

- Nem jön le az ing a hasamról!
- Nem baj, addig is Orbánt reklámozod!

12744649-10206190184929746-5985261901496036630-n

-----------------------------------------

MA VAN A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAINAK EMLÉKNAPJA. EZZEL A KÉPMONDÁSSAL EMLÉKEZEM MEG ERRŐL (A KOMMUNISZTIKUS AMERIKAI RADIKÁLIS BALOLDAL "ORWELLI 2084"-ÉRE UTALVA)
----------------------------------------

274607432-10220954841916943-7462333088377660069-n


81.
When I watched the siege of the Capitol, I remembered this old cover.
I know the siege is seen by the American elite as an attempt on democracy. Ok. Our communist elite called 1956 a fascist.
We wanted communism to end.
The Americans wanted it never to begin?


81.
Amikor a Capitolium ostromát néztem, eszembe jutott ez a régi borító.
Tudom, hogy az amerikai elit az ostromot a demokrácia elleni merényletnek tekinti. Rendben. Kommunista elitünk 1956-ot nevezte fasisztának.
Mi azt akartuk, hogy vége legyen a kommunizmusnak.
Az amerikaiak meg azt, hogy soha ne kezdődjön el?


187. [tulajdonos]: POLITIZÉLÉS? AKKOR EGY PICIT!2024-02-11 13:07
IGEN.
Az alacsony színvonalú politikai hörgésről le kéne szokni a Dokk-on, de úgy látom egyesek nem bírnak parancsolni maguknak.
Vagy talán nem is akarnak.

Hát lengyen!

Akkor én is idehozom vonatkozó politikai karikatúrmat a facebook-ról.
Nem azért, mintha mégis politizélni akarnék a Dokk-on, hanem mert újból óva szeretném inteni a tagságot: NE KEZDJÜNK BELE!

Sokal nagyobb dolog a költészet a politizélési "tökfogdosásnál". Ráadásul most nők is érintettek ebben, pedig nincs is testisük.

Nyolc évvel ezelőtt egy női "álomtitkárt" akart megbuktatni az ellenzék.

Sikerült.

Most magát a köztársaásgi elnökasszonyt akarta megbuktatni - és ez is sikerült.Sőt, ráadásként vele bukott még egy női politikus.

Nyolc év után majdnem napra pontosan azonos időben - legalábbis így adta ki facebook-emléknek ezt a 8 évvel ezelőtti rajzomat a rendszer.
Pedig már el is felejtkeztem róla.

Magamtól biztosan nem kerestem volna elő.

Azért teszem feli ide, mert a gyerekkoromat idézi, amikor annyit rajzoltam, hogy az írószerboltban az eladó azt hitte iskolás vagyok, pedig még csak óvodás voltam.
Kisgyermekkori rajztudásomat elevenítem fel hébe-hóba, amikor politizélési karikatúrákat rittyentek.
Mert e téma nem érdemel többet.
A Dokk-on a politika sem.

Gúnyolódni viszont jól lehet ezekkel. Kiken is?
Azokon, akik azt hiszik: ezek a lényeges ügyek.
Nem.
Az ezeknél sokkal fontosabb ügyek a lényegesek.
Erre akarok megint, és ezzel is emlékeztetni!

------------------------------------------------
FACEBOOK:

ALACSONYAN SZÁLLNAK A NŐI POLITIKUSOK MÁR MEGINT (NOVÁK, VARGA). CSAK AZ ELLENZÉK MOST NEHOGY AZZAL JÖJJÖN MINT NYOLC ÉVE, AMIKOR A TANÜGYI ÁLLAMTITKÁR VÉRÉT KÍVÁNTA, DE KROKODILKÖNNYEKKEL MEG IS SIRATTA
(Akkori karikatúrám) Ezt egyben női-kvóta-túlzás kritikának is szánom. Ugye, hogy nem az számít ki nő, ki férfi a politikában? Aki hibázik: mennie kell. Akármilyenek a kromoszómái. Megválasztani sem szabad valakit kvóta-arány miatt!)

10426695-10206101058301636-4562779972206676212-n

MÉG MACSÓBB KORMÁNY

A minap Szelényi Zsuzsa Bokros Lajos társaságában, egy fórumon kijelentette, ez egy macsó kormány és hogy az étert nálunk fociöltőzők szaga lengi be. (Talán 30 évvel ezelőtt Szelényinek kevesebbet kellett volna szagolgatnia az akkor még csak leendő magyar miniszterelnököt, Orbán Viktort, aki akkoriban leigazolt focista is volt. Lásd alább, a kommentben föltett fotót.)
Szelényi szavait a poén kedvéért adtam új karikatúrámon Bokros Lajos szájába.
Így még nagyobbat szól.
P.A.

270289285-463737598442418-1314344512583272557-n-840x723
(Képaláírás:)
Szelényinek tehát kevesebbet kellett volna szagolgatnia az akkor még csak leendő magyar miniszterelnököt, Orbán Viktort, a leigazolt focistát.

186. [tulajdonos]: A MŰ FOROG AZ ALKOTÓ PIHEN2024-02-09 13:49
Ma kinyitottam a Libri könyvterjesztő ajánlatait és ez találtam.

Ilyen az, amikor a könyved már nem a "tiéd". Amikor már a saját önálló életét kezdi élni.

És nem az számít már, ki adta ki, vagy magánkiadású-e, amiben a saját pénzed van benne, hanem az, hogy milyen a szkmai fogadtatása.

Mert jó kritikát úgysem fogsz tudni vásárolni, ha a könyved nem az. (Ha valaki pénzért jót írna róla akkor sem, mert az akkor "kettős lebukás".)

Hogy az irodalm szakmai közvéleménye hogyan fogadja be a könyvedet (ha befogadja egyáltalán), nem a szerzőtől függ.
Örülök, hogy ma ezt találtam... Nem tőlem függött. (Ezért is örülök neki).

426494863-754555306599954-9124259715442000962-n


185. [tulajdonos]: KORR2024-02-04 22:32
Ők csak a szemük sarkából néztek

184. [tulajdonos]: INKÁBB VALAHOGY ÍGY2024-02-04 22:09
A KÉPEN egy zalai kisfaluból származó parasztlányt látunk. Édesanyámat, Huszár Irént és Mamit.
Új osztálygyűlölőimnek mondom, hogy anyám nem tehetett arról, hogy három éves korában örökbe adták gyermektelen nagynénjének, Huszár Zsófiának, vagyis Maminak, aki Budapesten, Andrássy úti három szobás lakásában úri nőt szeretett volna belőle nevelni.
Ha már ő nem nevelődhetett annak. Hanem csak úri cselédnek, akit tizenhárom éves korában ejtett teherbe a kastély erőszakos ura. Ugyanabban a zalai faluban, ahol később anyám született.

Etfjdxs-WYAYm-SG3

15.

My mother attended Italian kindergarten and German school, later danced group
ribbon at the opening of the Stadium.
She couldn't do the dishes to protect her hands.Then their stores have been
nationalized.
Her foster father fled to Canada, my mother into marriage.

---

Édesanyámat olasz óvodába, német iskolába járatták, később csoportos szalagtáncot táncolt
a Népstadion megnyitóján.
Nem volt szabad mosogatnia, hogy így óvja kezét.
Majd államosították az üzleteiket.
Nevelőapja Kanadába menekült, anyám a házasságba.

---

A küret tette meddővé Mamit. (Aki a meghalsz, nagyi! című versemben szerepel. S aki valójában anyám mostohaanyja volt.)
Anyámnak tényleg tilos volt mosogatnia, hogy vigyázzon a kezére, és nem tanulhatott meg főzni sem. Csak fiatalasszony korában, az anyósától. Viszont olasz óvodába és német birodalmi iskolába íratták be, s 14 éves korában csoportos szalagtáncot kellett lejtenie a Népstadion megnyitóján, mert kiválasztották és kötelezték rá. Tornatanárnője egyik olimpikon volt.
Tizenhét évesen ismerkedett meg apámmal. Aki villanyszerelő tanulóként került a fővárosba Hajdúnánásról, ahol kamasz korában olyan jól focizott, hogy az ifi meccs után be kellett állnia a felnőtt csapatba is, mert nem nélkülözhették.
Ettől lett később szívnagyobbodása.
Pesten is úgy kapott állást, hogy „befocizta magát” az egyik gyári csapatba. Sajnos 20 éves korában egy izzó vasreszelék a szemébe pattant amikor a gyorsvágót kezelő munkatársának segített. A szemét megmentették, de a térlátása leromlott. A focizásról le kellett mondania. Helyette sztahanovista villanyszerelő lett, akit a május 1-jei ünnepségen a nagy tribünnél tüntettek ki, s később olyan magas beosztásokat kapott, mintha elektromérnöki végzettsége lenne. Így került később Irakba, ahol gyárak létesítésében vett részt.

Emubpkm-W4-AAl-QE2

16.

When I was six, my father electrified factories in in Baghdad.
And when the U.S. later bombed these, and people lost their livelihoods and began the migration, it hurt me in particular.
How strange: I open a family photo album - and I enter the World History.

------

Hatéves koromban apám gyárakat villamosított Bagdadban.
És amikor az Egyesült Államok később lebombázta ezeket, és az emberek elvesztették megélhetésüket majd megkezdték a migrációt, az nekem különösen fájt.
Milyen furcsa: kinyitok egy családi fotóalbumot – és belépek a világtörténelembe.

---

Apám megdolgozott tehát a fiatal házasként elért polgári életszínvonalért, ha az hosszabb távon fenntarthatatlannak bizonyult is. A polgári lét emlékét gyerekkora óta hordozta.
Emelkedni!
Ezt hozta magával Hajdúnánásról.
Ahol anyai nagyanyja családja (a Pálóczi ág) a város első három személyautójából kettőt birtokolt. (Az írói nevem felvételében azonban nem ez inspirált, hanem Pálóczi nagymama saját arcmásával készült képes levelezőlapja. Amit megszületésem hírére nekem címezve küldött azzal, hogy ha egyszer el tudom olvasni, gondoljak őrá, aki most rám, a kis újszülöttre gondol.
Ha ezt a lapot nem találom meg kamasz koromban és nem hatódom meg tőle, akkor ma nem Pálóczi lennék.
Hiába birtokolt a család kettőt a város első három személykocsijából.

Persze van egy másik oka is, hogy miért ezt válassztottam.
A jelentése miatt.
A Pálóczi név a palóc = polovec = vagyis „mezőlakó” = kun szóval illetve fogalommal is "összehozható".
Vagyis a lovasijászattal is, ami érdekel.
Van ilyen versklipem. ("Búcsú a szonettől". Címre névre kiadja a youtube.)

//S közben ironikusan azt mondhatom: nem „magyarkodást” láttok, hanem egy töröknyelvű asszimilálódott kisebbség „sportját”. Törökül is tanulok. Bár ezt Balassi és Bartók miatt. Előbbi tudott törökül és írt is verset török bejtre, utóbbi tanult törökül, és rokon dallamokat talált 1936-os törökországi népdalgyűjtő útján. Amiből ő egy 1000 névnél régebbi szoros török-magyar együttélésre következtetett. (Nem a mai modern, hanem az akkori nyugati törökséggelállhattunk szoros kapcsolatban, akiktől a több száz török jövevényszavunkat is átvettük.//

Mint tudjuk az a kun, aki annak vallja magát.
„Anyám kun volt, apám félig székely félig román vagy tán egészen az.”
S nekem is lehetnek, illetve feltehetően vannak, közép-ázsiai génjeim.
Abból sejtem, hogy kamasz koromban későn kezdett nőni a szakállam és akkor is nagyon ritkás és kevés. Amit először férfiatlanságnak hittem, és irigyeltem a már 14 évesen barkót növesztő, meditterán arcú osztálytársaimat.
Csak később, amikor a japán filmek szőrtelen szexuális jeleneteiben felismertem a saját „nem európai” szenvedélyességemet, döbbentem rá, hogy keletiesen kerek arcommal együtt mit örököltem. (Amíg a többi srác kisfröccsökkel bátorította magát a nyári kerthelységekben, engem a szenvedély már az asztalok közé űzött. Ahol a lányok ültek barátnőikkel. Hogy előre kifigyeljem ki tetszik nekem. Aki „MINT ÉLELEM, ÉHEZŐT KERESŐ: CSAK NÉZ ÉS NÉZ”. (Benedetti) S ha megkezdődik az élőzene, én kérhessem fel elsőként táncolni. S ha lehet, akkor az első szünetben már az erkélyen csókolózzunk.(Persze hangsúlyozom: a Balatonnál, és csak nyaranta. Nem a hűvös, városi „egyéb napokon”.)
Attól kezdve a többi srác kezdett engem irigyelni.

Fh-R6z-LBWAAAZ-Fy

17.

(To Czarina Russell)

When I was young, men turned on me on the street, not just on you.
Certain men.
Girls don't.
They peered out of the corner of their eyes and walked into my personal space on purpose. As I approached them, they pretending to see me in this minute first.

---
(Czarina Russellnek)

Amikor fiatal voltam, a férfiak utánam is megfordultak az utcán, nem csak teutánad.
Bizonyos férfiak.
A lányok nem.
Ők csak a szemük sarkából, majd szándékosan besétáltak a személyes terembe. S amikor közeledtem feléjük, úgy tettek, mintha akkor látnának először.

---

Ez nálam „az antropológia diszkrét bája”, de vissza kell kanyarodnom apámhoz, azzal a Bereményi idézettel, hogy: „Tőled kaptam, majd meghaltam, majd elégtem én!”

Mert apám hiába hozta magával a polgári felemelkedés igényét és lehetőségét, ahhoz szükséges vitalitásával és tehetségével együtt a hajdúvárosából, s hiába indult úgy a házassága ahogy elképzelte, a folytatás egyre rosszabb lett. Ő pedig fokozatosan ráment minderre.
Ami talán magával hozott poszttraumás lelki sérüléseire is visszavezethető.
Tizenkét évesen vesztette el az apját, aki ugyan élve hazajutott a Don-kanyarból, de itthon végül 42 éves korában belehalt abba, amit a fronton át kellett élnie, meg abba amit itthon várta őt.
Nem kapott munkát.
(És ha nemrég jól értesültem, akkor családi segítséget sem a Pálócziaktól.
Nem tudtam író nevem felvételekor, hogy családi „darázsfészekbe” nyúlok, de már nem akarom „visszacsinálni”.)
Az sem használt apám lelkivilágának, hogy 14 éves korában nem tudta megvédeni anyját, Szabó nagymamát, a II. Ukrán front szovjet katonáitól.
Pedig megkísérelte, de a hajánál fogva a földre vitték. S géppisztolyt szegeztek rá, azzal fenyegetve meg az anyját, hogy lelövik, ha nem enged nekik. S apámnak végig kellett hallgatnia az egészet.
Ez mind-mind hatott rá, aminek furcsa módon részben a haszonélvezője voltam, mert amikor szerelmes lett a titkárnőjébe és úgy volt, hogy válnak, akkor végül engem választott. Rádöbbenve, hogy ő is 12 évesen vesztette el az apját és én is annyi voltam akkor.
A munkahelyéről azonban a botrány miatt el kellett jönnie.
Magánvállalkozóként pedig csődbe ment.
Becsapták, kihasználták - és tönkrement 42 éves korában. Épp annyi idősen, mint amikor szintén tönkrement apja elhalálozott.
Akkor lett szenvedélybeteg alkoholista.
S többé már nem is állt igazán talpra. 56 évesen temettük.

Anyám nevelőanyja, Mami, az egy generációval korábbi „békeidőben” sokkal sikeresebben elérte és meg is tartotta a kispolgári életnívót. Egészen az államosításig.
Faluról jött "Édes Annaként" kezdte a fővárosban, minden félretett pénzét összegyűjtve. S végül egy pénztelen, jóképű könyvelőhöz ment feleségül, aki tudott franciául meg németül. Az ő pénzéből és a férje nyelvtudása segítségével kezdtek cipőkészítő vállalkozásba, s végül sikerült két üzletet is nyitniuk a Rákóczi úton. Közel a Keleti pályaudvarhoz. Ami azért volt előnyös, mert az ügyeket intéző vagy bevásárolni Pestre érkező vidékiek könnyen útba ejthették, de német vevőik is voltak. Néhány sikeres év után az Andrássy útra költöztek, de végül vidéki telket és autót is tudtak vásárolni.

Csak gyerekük nem lehetett.

Ezért kellett nekik anyám.
Mami bátyának, zalai nagyapámnak negyedik gyereke az ötből.
A legszebb.
Aki a kiváló táplálás és a sportos nevelésnek köszönhetően fél fejjel nagyobbra nőt a testvéreinél. S végül „Karády Katalinosan” dekoratív, pesti nővé érett.
Csak erről nem volt szabad tudnia.
Mami módszeresen rombolta az önértékelését.

Mert „Hófehérke – Gonosz mostoha” szindróma fejlődött ki közte és anyám között.
"Szép vagy szép vagy, de Hófehérke százszor szebb tenálad!"

Amikor apám először járt náluk az őket kifosztó és tönkretevő államosítás után, már rossz egzisztenciális körülmények között éltek. Apus, a volt üzlettulajdonos, villanyszerelő segédmunkáskét tudott csak elhelyezkedni Dunaújváros (akkor még Sztálinváros) felépítésénél. S apám brigádjába került, aki a művezetője lett. Neki kellett Apus fizetését hazavinni a Mamihoz. Mert elitta volna. Nagy pácban volt akkoriban. Mert tettlegesen bántalmazta az egyik államosító ügynököt és úgy dobta ki a cipőüzletből, hogy az úttestre repült, éppen az ott közlekedő villamos elé. Majdnem az életét vesztette.
Apus úgy tudta csak elkerülni a retorziót, hogy a nálunk állomásozó szovjet hadsereg két tisztjét, s befolyásos emberét, befogadták albérlőnek a képen látható nagy, akkor még szépen berendezett nappaliba. Míg ők, Mamival, a hallból a fürdőn keresztül is megközelíthető hálószobát lakták. Anyám már addig is a cselédszobából kialakított saját szobájában aludt. Ott olvasta ki takaró alatt, zseblámpával világítva, titokban a fél világirodalmat. Mert Mami el akarta tiltatni az erkölcstelen modern könyvektől.
A szovjet tisztek később elköltöztek és a retorzió is elmaradt.
A nagy étkezőasztal lapján azonban jól látható felhólyagosodást hagyott „valami” – feltehetően a feldőlt borosüveg leve. És az asztal lábai is ki voltak – ki vannak – lazulva: ez a két gyengéje öröklött bútorunknak mindmáig megmaradt.
Ez ihletett az alábbi sorokra a Vörösalakos váza című szonettemben (nem saját élmény):

„Feldőlt a bor, oda a terítő,
Bortócsában hajad megmerítő.
Eleped a száj, észt veszt a tekintet”

350107384-1577638319397229-1269025887063767640-n

18.

What about me?
Why did the destructions of pre-1956 communism begin to hurt?
Because it ruined my mother's family by nationalizing their shoe stores?
Her foster father beat an communist agent, had to flee to Canada.
My inherited table cries this when it creaks.

---

Mi van velem?
Miért kezdtek fájni az 1956 előtti kommunizmus pusztításai?
Mert anyám családját tönkretette, hogy államosították a cipőboltjaikat?
A nevelőapja megvert egy kommunista ügynököt, Kanadába kellett menekülnie.
Örökölt asztalom ezt sírja el ha recseg.

---

Most nem akarok erről hosszan írni – bár sok a mesélni és megírni valóm, de majd a műben…

Legyen elég annyi, hogy amikor Mami rajtakapta nevelt lányát, hogy apámmal randevúzik és hogy a mozi előtt mindketten cigarettáznak, akkor ököllel úgy megverte anyámat, hogy kék monokli keletkezett a szeme körül. Aki erre hazabuszozott, összeszedte egy-két holmiját és azonnal hazautazott az igazi szüleihez Zalába.
S a nevelőanyjával 15 évig nem találkozott.
Faluról üzent apámnak, hogy ha még fontos neki, akkor érte mehet. Várja!
Apám rohant utána – és megkérte a kezét nagyapámtól. Mivel anyám 17 volt még csak, korengedmény kellett, hogy összeházasodhassanak.


Et-FRKDTXEAcc-Zt-T

19.

My mother slapped me at times. It did not cause any trauma.
I only mention it because the feminist Inquisition constantly condemns men for domestic violence but my father was indulgent and mother Amazon.
She gave quick unexpected slaps as the miss beats the insolent maid.

---

Anyám időnként megpofozott. Nem okozott semmilyen traumát.
Csak azért említem, mert a feminista inkvizíció folyamatosan elítéli a férfiakat a családon belüli erőszakért, de nálunk apám volt az engedékeny és anyám az Amazon.
Gyors váratlan pofonokat adott, ahogy a kisasszony üti meg a pimasz cselédet.

---

Azonban nem volt hova menniük.
Illetve apám védőnői végzettséget szerzett nővére és édesanyja időközben Hajdúnánásról Fonyódra, a Balaton mellé költöztek, ott kapott a nagynéném szolgálati lakást egy polgári villából kényszerleválasztott szoba-konyhában. A két helység nem nyílt egybe, az udvaron kellett körbemenni, ha a konyhából be akartál menni a szobába.
Ide vitte anyámat apám, míg maga Budapesten dolgozott. Hétvégeken találkozhattak.

Ide születtem végül. S itt, Fonyódon nőttem fel.

Nagynéném közben elvégezte az orvosi egyetemet is, ahol Czeizel Endre évfolyamtársa volt. (Aki emlékezett rá, egyszer megkérdeztem Czeizelt, mellékesen, amikor interjút készítetem vele örökléstani témában.) Végül Várpalotán kapott újabb szolgálati lakást s oda költöztek nagymamával, és a férjével, aki egyébként annak a villatulajdonosnak legényfia, későbbi keresztapám lett, akinek a villáját laktuk.
S aki az életét köszönhette orvostanhallgató menyasszonyának.
Egy őszi csónakbaleset után ugyanis órákig kapaszkodtak a csónak peremébe, míg a hullámok ki nem sodorták őket, hogy megfázott és TBC-s lett. Majdnem belehalt: a fél tüdejét ki kellett operálni. Épp akkoriban kezdték forgalomba hozni a penicillin injekciót, de még nem volt általánosan elterjedt. Medikus nagynéném ebben tudott segíteni.
Ezt a fotót is ő, a keresztapám készítette, épp a hajóra várunk nagynénémmel és az unokahúgommal. a badacsonyi hajóállomáson.

20664552-10210379548061206-3261231430895607617-n

Nagynéném a harmincadik érettségi találkozón azzal ment oda rég nem látott osztályfőnéhez, latin-magyar tanárjához.
– Képzelje tanár úr, orvos lettem!
– Csak?! Margit, én azt hittem, hogy magából író lesz! Olyanok voltak a dolgozatai!
Végül így maradtunk – mi – ott, abban a „szolgálati” lakásban. De már mint „rokon albérlők”. Később a háziak megengedték, hogy a konyhát és a szobát egybenyissuk.

---

19.

Neomarxists! Such is the real face of communism in a bourgeois environment.
"Hungarian Cuba".
When the state robbed everyone and only the collaborators received extra benefits.
We weren't good enough.
This sad bourgeois villa building at Lake Balaton was finally destroyed.

---

Neomarxisták! Ilyen a kommunizmus igazi arca polgári környezetben.
"Magyar Kuba".
Amikor az állam mindenkit kirabolt és csak a kollaboránsok kaptak juttatásokat.
Mi nem voltunk elég jók.
Ez a szomorú balatoni polgári villaépület végleg elpusztult.

Ev3yafw-Wg-AA5xwk

Ezt a villát ábrázolja twitter fotóm.
Anyámmal apám motorján ülünk. Meglep, hogy szemmel láthatólag jól öltözettek vagyunk. „Pestiesek” – a szüleim polgári ízlésének köszönhetően.
Polgárnak lenni. Emelkedni – a saját erődből, tehetségednek és kitartó munkádnak köszönhetően. Ötről eljutni a hatra és tovább. Feljebb. Mert nincs felső határ.
Ezt hoztam otthonról, ez munkál bennem ma is. Bár mostanában nagyon keveset teszek érte. Megzavar, hogy „kegydíjasként” (én így hívom) visszakaptam az életemet és túlságosan szétszórom magam. Változtatni kell az időbeosztásomon. Új napirendet, új irodalmi munkatervet kell kidolgoznom és betartanom. Mert nincs felső határ…

----------
Most pedig, látszólag a fentiektől függetlenül, Kukorelly Endre citoyen gondolkodását kifejező cikkrészletből idézek. Látszólag semmi közünk nincs és nem is lehet egymáshoz, de mégis van. Az Andrássy út, ahol anyám, és a Szondi utca, ahol Kukorelly Endre felnőtt, párhuzamosak egymással.
És a párhuzamosok találkoznak a végtelenben.
Írom mindezt a státuszirigység és a nemtelen osztálygyűlölet ellen, mert Kukorelly is részben ez ellen fogalmazta meg az alábbi gondolatokat a mai politikai klímát idézve, miközben a helyzet „fokozódik”.
--------

„( … ) itt a frusztráció dédelgetve van, ápolva és (alig) eltakarva, kompenzálása így nyíltan bosszúálló jellegű. Ehhez mintegy kötelezően jár, szorosan hozzátartozik a cinizmusnak az a fajtája, ami sokaknál megkönnyíti a ressentiment gyakorlatba fordítását; hogy tehát a sértettségemet nem kezelem, uralom, hanem szabadjára engedem. Valami ilyesmi. A sértettség mézízű. Benntartom, finom, bizonyos mértékig hasznos fájdalom, csak-azért-is munkára inspirál, ám ha túlteng és átcsap, már gyűlöletté kristályosodik. Nem gondolom, hogy bárkit valamifajta eleve gonoszság működtet, a gyűlölet azonban gonosszá tesz. A cinizmus is kompenzatórikus, de a sértődöttségnek ez a stádiuma már nem méz. Száraz valami, hiányzik belőle a fájdalom édessége. Akin pedig nem a cinizmus segít, hanem a vakhit, azzal nyugtatja magát, hogy jót tesz azzal, ha kiiktatja a rosszat a világából. Tudjuk, senki frusztrációja nem alaptalan, ugyan kit nem ért soha bántás, lenézés, kicsoda nem érezte, hogy átnéznek rajta! Tisztázzuk: a sértettség okozta fájdalommal, nyilván mert bennem is működik, empatikus vagyok, és a nyíltan vállalt cinizmust, mert belőlem olykor bosszantóan hiányzik, némi elismeréssel figyelem. De rossz tanácsadók. A legrosszabbak.”
( … )
„Nem marad más, mint megőrizni a nyugalmunkat. Tehát magad, uram, ha közszolgád nincs! Tessék, szabad a pálya, ki-ki tegye, amit tud! Valaki a lázadás szót használta – ugyan! Ötszáz forintjai és öt percei mindenkinek vannak, adjuk össze! Ne ógj-mógj, ne mutogass fölfelé, ne várd a megoldást, ne várj semmit – csinálj valamit! Ez a kegyelmi pillanat egyszeriben megteremtheti azt, ami a diktatúra megszűnése óta a legfájóbb hiány, a polgári ethoszt. Ha ez sem, akkor mi?”


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-02-01 08:36 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-03-19 09:43   Napló: A vádlottak padján
2024-03-19 07:35   új fórumbejegyzés: Cservinka Dávid
2024-03-19 07:15   Napló: az univerzum szélén
2024-03-19 06:44   Napló: PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN
2024-03-19 00:11   új fórumbejegyzés: Cservinka Dávid
2024-03-18 23:23   Napló: szilvakék
2024-03-18 22:51   új fórumbejegyzés: Bátai Tibor
2024-03-18 22:32   Új fórumbejegyzés: Filip Tamás
2024-03-18 22:26   Új fórumbejegyzés: Bátai Tibor
2024-03-18 22:15   Új fórumbejegyzés: Cservinka Dávid