Öt kézjegyet adsz-e, balek?
Hibbanékony soraidon szájtátva
sorsomba merültem. Oh dinnyehéj!
Mit akarhat e pösze árvácska,
löttyedt pocsolya partján mit remél?
Bár még nem tapsikolnak a jázminok,
szerelmesed már csupán marok-báj.
Nemzőszervedet nyüstöli vágy-gyilok,
minden újabb merevedés nagyon fáj.
Sziklaszilárd szendeséggel coitus,
sebaj-sóhaj: ezt talánka kinövöd.
Lelked mélyén toporzékol Ödipusz,
szuperegód koponyádból kiröhög.
Semmi ágán vagány vágány mellette;
a fej lehajlik és lecsüng a kéz.
Létfonalad tiszta szívvel elnyeste;
vért köp a szív, vese vizet ganéz.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.