Az idô

Hűvös nyári szél,
csend.
Az idô megállt.


A múlt és a jövô egyszerre én vagyok.
Az emlékek - ami elmúlt -
nem csak bennem él tovább.
A tudás örök, mindenkié.

Minden találkozás,
mint egy fénykép, örökkévaló.
Minden, ami megérint
egy villanófénynél készült kép.
Ezekbôl áll össze a film.
Ez az én mozim.

Ha megáll az idô, megöregszünk.
Ha nem szalad a táj,
ha nem várnak újabb csodák,
sötét lesz és csönd.
Meghal a test,
mi mégis örökké itt vagyunk.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.