Mikor megszerettem
A legpontosabb az, hogy előkelő volt,
szolid, bézs plisszérozott szoknyája passzolt
a sárga blúzhoz csakúgy a tintakéken
tündöklő cipellőhöz, és a derékon,
mely kábé hatvan centi volt, jó szorosra
összehúzott övhöz, ez utóbbi rozsda-
barna ékszer, mely rámutatván a csípő
kerekded formájára, egyúttal irtó
diszkréten takarta, és még nagyon értett
a rúzsozáshoz, hisz körömlakkja érett
meggyszínéhez rózsás ajakpírt varázsolt
szájára, s ezzel szinte megbabonázott,
illetve azzal, hogy mikor már a padlón
feküdtünk, szoknyája felcsúszott, s egy apró
dologtól, a harisnyán fölfutó szemre
tévedt tekintetem, végleg megszerettem.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: Élet és irodalom, 1996