Nehéz keresztet cipelek
Nehéz..., mázsás keresztet cipelek,
néha leteszem, majd felveszem,
Súlya alatt görnyed fáradt testem...,
kínok közt szaporázom léptem!
Meg-megállok,majd botladozva viszem,
tűröm, mit rám mért az Isten,
S a szenvedéllyel tűzdelt keresztet
a boldogság kék ege fölé emelem!
Az életem nehéz és keserves..,
szeretek, s engem nem szeretnek,
Rám talált az égő szerelem...,
de viszonzatlan minden érzelem!
Szívemen gyógyíthatatlan seb...,
..hátamon...nehéz kereszt..,
Vágyaimat soha nem adom fel,
utolsó leheletemig téged szeretlek!
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
