Hazámhoz...
Szólok hozzád, mert vagy nekem,
Léted bennem él rendületlen.
Míg mások sárral gyalázzák,
Hitem benned nem gátolják.
Egyre erősebb, ha rád gondolok,
S eszembe jutnak rólad a nagyok,
A nagyok kiknek neveit őrizzük,
Melyek nélkül nem is létezünk.
Ők azok, kik tettel, vérrel küzdöttek,
S adtak nekünk ígéretet,
Hogy tudjuk, merjük mondani,
Te vagy kiért érdemes vért ontani.
A háborúk melyek rajtad tiportak,
Hol dicsők, hol vesztesek voltak,
De hitünk benned nem veszett,
S látod? Él, együtt egy nemzet.
(2005-01-24)
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
