Vonaton
Amiért újra útra keltem,
amiért Veled énekeltem,
amiért különcként daloltam,
amiért nádként meghajoltam,
amiért hallgattam vagy szóltam,
amiért gondok rabja voltam,
amiért hajnalként vigadtam,
amiért búsulva virradtam,
amiért magam bajba vittem,
amiért hívek nélkül hittem,
amiért pataként szaladtam,
amiért hegyként itt maradtam,
amiért én csak annyit kértem...
amiért gyűlöltként reméltem,
amiért zivatarrá lettem,
amiért vertként verekedtem,
azt most egy kicsit rátok hagyom-
de vigyázzatok reá nagyon-
lássa, hogy elszakítva tőle
leszek hűséges szeretője.
1990.július 31.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: Romániai Magyar Szó, 1990
Kötetben: Mégis Reménnyel cimborálni (Csíkszereda, 1999)
Kiadó: Pallas-Akadémia
