ma először
befelé utazunk.
átrajzoljuk a térképeket.
minden egyes csókkal, minden érintéssel
egyre messzebb és messzebb kerülünk.
az előbb még bennem voltál,
most áthevült, izzadt testtel
ülök a jéghideg konyhakövön.
még remegek, de nem csitul a vágy.
azt mondom szeretlek - ma először,
a hátadat simogatom
és arra gondolok - ma először,
hogy nem akarom túlélni.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2017-08-08 15:30:55
Utolsó módosítás ideje: 2017-08-08 15:30:55
