Tokaji Aszú
Az én tokajim tömény zamat. Harapós szőlő és ízes smaragd. Mert a jó bor tavasz. Nyárba csomagolt ősz. Egyszerre alkony és pirkadat. Bár átüt selyempapírján a gőg. Alázatként lüktet benne az idő.
Egyesül benne az ízek hamva-gyantája. Mintha egy nyelv tartaná, Isten szája. Elvegyül a szaga és a bája. A látványt a szem abálja. S a kéz a pengét a kő alól kivájja. Hogy a legmélyebb emléket is kiássa. Mi minden rejtőzik egyetlen korty borban? Mint tények egyetlen szóban.
Több vers egyetlen burokban? Mosolyog benne a beszéd. Ahogy a lepergő szó-zománca mögött felfedezi az ész az érzést, elalszik a szomja. De álmában is mondja. Lehull az arcpirosító, a mondén képmutatás gondja. Így lesz a kert a pillanat foglya.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2016-08-16 13:30:37
Utolsó módosítás ideje: 2016-08-17 08:27:39
