pirítós
tolod a derengésben, nehéz izomból
meg meséből, ez már jobb a jónál
a vége felé az ablakot
mint a tévét figyelem, a zajokat
a szomszéd részeg
melegszik a járgány
engedek a kiáltásnak
most megverhetsz
most megalázhatsz
szétvágott zsemlye
átugrott remény a folyosón
lassan lefolyik a kávé
hozzám bújik a legkisebb
így hajnalban kaptam őt is meg
mint pirítóst az asztalra
szeretem, meddig tart
a vádaskodás magammal
így fogok megöregedni
ha a motor előtte le nem fullad
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2016-06-20 12:31:47
Utolsó módosítás ideje: 2016-06-20 12:31:47