Újjászületés - (változat)

komor színek gyülekeznek fölöttem:
bordók, lilák, indigókékek, feketék.
ahogy egyre sötétebbre váltanak,
az élet tobzódása halkulni kezd.

kissé fáradok, sok minden nem lep meg.
leválok magamról, mint hajtómű a rakétáról.
szabadesésben közeledem egy féreglyuk felé.
kicselezve az időt, tán újra  születhetek.

nem tudom, bölcsebb lettem vagy öregebb?
az éj lassan bekebelez, nincs félnivalóm.
rossz hajlamaim fakulnak, ahogy átölel
két fénynyaláb: akár az örökkévaló karja.

bár kívül egyre tömörebb a sötétség,
valami különös ragyogás közelít felém.
belegravitálok egy óriáscsillagba –
átvilágít rajtam: mint egy baba szeme.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-05-09 14:17:39
Utolsó módosítás ideje: 2016-05-12 18:30:42