Baleset
Öröm és vidámság, várják a mikulást.
A terv szaloncukor és boldogság.
Ül a mikulás, lányok az ölében.
Szép álom, szép emlék lett volna belőle.
De valami megtöri az élet zaját
Rohanva, vonyítva, villogva száll.
Két autó, egy hibás.
Öt ember, egy halál.
Fekete fátyol száll a kocsmára.
Emberek gyűlnek össze emlékezve a világra,
Amiben benne volt Ő.
A zene megszakad, a nevetés elszáll
Egy marad már csak a sírás.
Gyertya fénye villan fel a sötétben,
Autók sora áll megtörve.
Az emberek a pulthoz lépnek
S kedvenc italát kérik szerettüknek.
Kinyitják és olvassák
Mit rejtenek a szavak hát?
Harminc üveg is majd elfogyott
De mindegyik csak bánatot hozott.
„Mi maradt belőle nekünk?”
Kérdezi egy férfi, s gyászában elmerül
„Te maradtál belőle”
Válaszolják többen
„És nekem mi maradt?”
Néma csend és hallgatás,
Nem töri meg más csak a zokogás.
Poharak koccannak.
Italok fröccsennek.
Emlékeznek egy elmúlt életre.
Az ital a földre csöppen,
Így kínálják szerettüket.
Fekete fátyol száll a kocsmára.
Emberek gyűlnek össze emlékezve a világra,
Amiben benne volt Ő.
Szeretetük örök és nem elenyésző.
Amíg emlékeik élnek addig élni fog Ő.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-12-16 16:57:37
Utolsó módosítás ideje: 2011-12-16 16:57:37
