Tranzitok 6

I.
a deszkák
mint valami
széles csont
lapocka
nevezzük annak
összesülve bámulják
az árnyak, hogy kapaszkodnak
II.
egymásba
mint részegek
drót koronájukban
fel-fel akad
egy furcsa lábú pinty
glikkkk
mondja
glikkkk
megint
III.
ez délután esik
meg
és ismét boldog vagyok
hogy Neked,
hogy
megint írhatok
IV.
de a kerítés vastaga
eltakarja
a fő feladatot!
a
deus ex machina
mozdulatot
V.
„az éjjel hazafelé mentem”
arcomat
a tiédbe
temettem
ezt gondoltam!
és így is lenne jó
mint a deszka
egymásba forrni
és a hűvös takaró
alatt
keresgélni
a széles
csontokat







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-10-31 13:17:35
Utolsó módosítás ideje: 2011-10-31 13:17:35