Másmilyen gyerek
„A gyerekek keze apró színes
A gyerekek keze homokot perget”
(Konrad Sutarski)
Lehajtja, felhajtja, lehajtja fejét,
Imára kulcsolja bágyadt kis kezét,
Sóhajt, majd tüsszent, és nem nevet feléd.
Maga a gyengeség, maga a sóhaj,
Minden nap ő kiált fel, így, hogy: ó, jaj!
Egykedvűen tanul jóember létet.
Szódásüveg-féle pápaszem rajta,
Száraz és véres a rágástól ajka,
Kopasz kis buksi feje tojásforma.
Nem szalad az utcán, nem rúg bőrlabdát,
Nem csókolja meg egy lánynak sem arcát,
És nincs, aki mondja: „Szeretlek, gyermek!”
Lehajtja, felhajtja, lehajtja fejét,
Leveszi, megtörli nagy pápaszemét,
Pityereg, szipog, és nem nevet feléd,
Ő az a gyermek kit senki sem szeretett,
Mert szegény sántául, betegen született,
S mindennap ül otthon, mindennap szomorú,
Vastag pápaszemén fényesen ül a bú.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-01-31 18:15:38
Utolsó módosítás ideje: 2011-01-31 18:15:38