Elekes Zsuzsanna : Kábulatban


 
2847 szerző 39379 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Haraszti Ágnes
  Levél Mrs. Milk-tõl
Új maradandokkok

Tímea Lantos: Hazugság
Bátai Tibor: Tükröz(őd)ések
Szakállas Zsolt: Málék, tépdesni őket muszáj
Bátai Tibor: Legközelebb [ez egy ilyen nap]
Bátai Tibor: A pillanat teljessége
Bátai Tibor: egymásbaforgás
Szakállas Zsolt: MEDÚZA
Bátai Tibor: Megvár, és eléd jön
Bátai Tibor: Azonosítás
Kovács Mikó Edina: Lomtalanítás
FRISS FÓRUMOK

DOKK_FAQ 4 órája
Varga Árpád 10 órája
Gerle Kiss Éva 10 órája
Mórotz Krisztina 12 órája
Tímea Lantos 14 órája
Bara Anna 15 órája
Bátai Tibor 16 órája
Péter Béla 18 órája
Szakállas Zsolt 18 órája
Vezsenyi Ildikó 18 órája
Burai Katalin 20 órája
Kovács Mikó Edina 20 órája
Tamási József 1 napja
Szilasi Katalin 1 napja
Tóth János Janus 1 napja
Szücsi Csaba 1 napja
Serfőző Attila 2 napja
Busznyák Imre 2 napja
Karaffa Gyula 2 napja
Pálóczi Antal 2 napja
FRISS NAPLÓK

 Bátai Tibor 6 órája
Maxim Lloyd Rebis 8 órája
Lángoló Könyvtár 9 órája
Zúzmara 13 órája
ELKÉPZELHETŐ 14 órája
Hetedíziglen 1 napja
Ötvös Németh Edit naplója 1 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 1 napja
az univerzum szélén 2 napja
útinapló 2 napja
A nyúl ürege 2 napja
nélküled 3 napja
Baltazar 3 napja
Janus naplója 5 napja
Gyurcsi 6 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Elekes Zsuzsanna
Kábulatban

Örvény, jéghideg habok, tarajos hullámok
dobálták testemet. Kéjes vigyorgással arcán,
megjelent a halál. Fényes fekete köpenyét, mint
halotti leplet borította fuldokló tetememre.
Az idő megállt, a lélegzet megakadt, szemem
pillái mázsás kőként nehezedtek rám.
Örült táncot járt a tenger zenéjére testem,
a habokból díszes ruhát varratott a halál.

A fellegekből ekkor hatalmas hintón,
Istenség szállott alá. Kardjával lesújtott, s
a halál vinnyogva, mint mérgezett eb,
szűkölve rohant a sötét végtelenbe.
A tenger megnyugodott, csillagok gyúltak.
Isten a kezét nyújtotta felém, arcán mosoly,
tekintete ontotta a meleget. Fagyott testem
lassan megmozdult, ereimben elindult a vér.

Még nem láttam soha ilyen csodát,
még nem hallottam ilyen éteri zenét,
még nem éreztem ilyen mesés illatot.
A víz, mely eddig el akart nyelni,
most puha kézként ölel körbe, hideg
szél helyett langyos lehelet szárít.
Hol vagyok? Emberek körben mindenfelé.
Megmenekültem! Ezt neked köszönhetem
Istenem!






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-10-19 00:31   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2025-10-19 00:27   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2025-10-18 23:54   Napló: Bátai Tibor
2025-10-18 23:23   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2025-10-18 23:06       ÚJ bírálandokk-VERS: Kosztolányi Mária változatok (októberre)
2025-10-18 21:52   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2025-10-18 21:40   Napló: Maxim Lloyd Rebis
2025-10-18 20:56   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2025-10-18 20:32   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2025-10-18 20:30       ÚJ bírálandokk-VERS: Bara Anna Próza - Tinik álma