Maimonidész (meg én)
„…ne szorongass, hisz …ismeritek …lelkét,
...jövevények voltatok Egyiptom országában.”
(Exodus 23:9)
megszabadítom szívem
minden más gondolattól
és magamra úgy tekintek
mintha jelenlétében állanék
mielőtt imádkozásba mélyedek
félre kell fordulnom kissé
azután csendesen
áhítatba hozom magam
és érzés nélkül imádkozom
nem mintha súlyos terhet hordoznék
pedig súlyos terhet hordozok
de így írja elő régi szokásunk
bár azt sem tudom
hogyan kell imádkozni
a pillanatban lelkem
segélyül hívja Őt
könyörgöm Neki minden
rejtett dolgok tudójának
hogy hallja meg
csendes kiáltásomat
gyertyaláng öltöztet
kormos tűzruhába
s szabadítja fel a rejtett
szentséget bennem
megidézi a fényt Szeméből
és egyesíti tekintetünket
ima után csendben ülök egy kicsit
vagy állok mielőtt elmegyek
olykor keresztet is vetek
vagy azt mondom shalom
elmegy Ő is néha hallom
majd távozom vagy alszom
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
