Naplóbejegyzés helyett
A kabátod a konyhában hagytad.
Tudom, lehetne melegebb is.
De ez így teljes, mondhatni tökéletes.
Mint mikor anyám zoknit áztat a fürdőszobában.
Az illatod most földre hullott körte.
Pontosabban két hete állott gyümölcstál.
Kitölti a teret. Az időt annál inkább.
Lábaid nyomot hagynak a selyemtapintású csempén.
Talpad rajza körvonalakkal leírható árnyék. Majd felmosok utánad.
S ujjaid, ha végighúzod, papírtörlőként simulnak a falakon.
Csak körmeid hagynak karcot. Mint edény oldalában a csirkecsont.
Csak dátum leszel te, naplóbejegyzés helyett.
Esetleg hétvége még. De csak, ha találok rajtad kézzel foghatót, mármint újat.
De akkor sem nyernék túl sok teret, sőt időt sem.
Ugyanis csak üres lapjaim vannak. Tollamból kifogyott a tinta.
Grammban mérhető szenvedély ez. Semmi más.
Csak az illat, a lábnyomok, az ujjak simulása, meg a többi.
Vedd fel a kabátod.
Tudom, lehetne melegebb is.
De ez így teljes, mondhatni tökéletes.
Mint mikor anyám zoknit tereget a fürdőszobában.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
