Az éjfélután úgy pontosan csak pár perccel a tökéletes pillanat arra
a nők között
kik túl hosszan hordják lábukat kinn
két barátommal így már hárman
s te júniusi formádban valahogy
megjelentél
a nők között
kik túl hosszan hordják lábukat kinn
találtalak téged most reggeli fényben
most már tényleg
csak rád…
csak úgy
mint ködre a lámpa
óra a tompa kattogásra
pokróc az ágyra
szavak a szájra
a nők között
kik túl hosszan hordják lábukat kinn
éjfélután úgy pontosan csak pár perccel
a tökéletes pillanat arra
hogy elváljunk
de nekem
a tegnap estéből
megmaradt a zaj meg a szemed és a szád
a sörből a hab s a cigiből egy szál.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
