NAPLÓK: útinapló Legutóbbi olvasó: 2025-10-08 18:35 Összes olvasás: 145935| 819. | [tulajdonos]: Újfalusi kevert | 2025-10-08 11:49 | A helytörténeti kutatás feladata egy adott település egészének (vagy egy részének), illetve települések egy csoportjának, kisebb-nagyobb tájegységnek (azaz egy országnál kisebb) terület múltjának feldolgozása.
(első „beöntés”)
„Patrióta zigóta”
Újfalura annyi, de annyi sajátos, mondhatni specifikus vonás jellemző, hogy párját ritkítja. Merő az eltérés. Lépten-nyomon szembesülhetünk az unikális jelenségekkel, történeti hagyatékkal ebben a bor-, sör- és pálinka motiválta világban.
Újfalu bolygónk szélességi és hosszúsági vonalának azon pontján helyezkedik el, mellyel senki más ember fiai nem dicsekedhetnek, csakis az újfalusiak.
Minden tudományos fórum és szimpozion egybehangzóan állapította meg, hogy a települést már az elmúlt évtizedekben is lakták. Lelkes patrióták, helytörténészek még ennél is továbbmentek. Hírrel hirdették leszármazási tételeiket, úgymint: elődeik volnának a hatvani kultúrában élő avarság, a hunság, szlávság, törökség, svábság és természetesen Árpád magyarjai legfőképpen. Ezt tetézte Matalin Katalin, nyugalmazott iskolai hivatalsegéd, temetői énekes különös álma, amikor is abban a bizonyos álomban tükörbe nézett, s azonnali „ahá élmény” keretében figyelt fel az arcvonásaiban megmutatkozó sumér karakterre! Eszerint aztán e temérdek falualkotó nációt minden körülmények között ki kellett egészíteni a soha itt nem járt népséggel, mégpedig a sumérséggel, akik ezek szerint szintén összeszűrték a levet az itteniekkel.
Látható, hogy (a faluban élő Puporkák, Kánálasok, Lákátosok, Ráffáelek stb. valahogy nem kerültek be a falukutatók látókörébe, így aztán ezen egyedek az óta is nagy bizonytalanságban élik életüket, már ami a faluidentitást, valamint a sajátjukat illeti) az olvasztótégely különös szintézisét adta a közösségalkotó emberi egyedeknek, akik itten képezik ezt a települést.
Az újfalusi egyetemes történetírás aranylapjain fényeskedik az a néplélek-specifikus felismerés is, miszerint a lelki struktúrák, s a csillagzat együttállása, valamint az emberi fajták megnemesülésének példa nélküli kiteljesedése, mintegy kikristályosítá a tehetség elemi megmutatkozását.
Már a két világháború között Napnál világosabb volt az a tendencia, amely a csoportkohézió egyik legkiválóbb megnyilvánulása volt e honban, amikor is a falu munkaképes lakóinak 60,3 % -a, a főváros temetkezési intézeténél találta meg számítását. Égbekiáltó csúcs volt a maga idejében. A 3000 lelkes település nem kevesebb, mint 1386,9 fővel képviseltette magát a sírhantok világában. A Vasárnapi Újság 1933. április 1-i számában megjelent mélyre ásó riportjával pediglen végérvényesen a megérdemelt hírnév köszöntött lakóira, e derék falunak.
Kiváló sírásók nemzedéke élt-halt itt a hívatásért. A legkitűnőbb hamvasztók generációi nőttek fel az idők folyamán. Ők vitték legtöbbre, ők lettek a századvégi rendszerváltás nyertesei. Számos temetkezési vállalkozás felvirágoztatói. (Ha az aranyfogak mesélni tudnának!)
*
| |
| 818. | [tulajdonos]: KÉZRÁTÉT | 2025-09-30 09:58 | hímtag ágaskodik, teremtői az ítélet,
és belátható, hogy most sem lesz ebből itt élet.
már megint felülkerekedni látszik az altest,
láthatod, ápolt kéz a péniszen mindig jól fest.
ha vérbő a henger, akár a cövek úgy állhat,
(csak tegye dolgát az örömszerző szolgálat)
eljön a te országod, a kéj mindig kelendő.
függő lettél? - „könyörgöm hát, segíts ó teremtő!
-a nőm csak ásít, látom hogy, itt nem lesz bevétel,
kérlelem, juttasson a mennyekbe, kézrátéttel!”
| |
| 817. | [tulajdonos]: IDŐZET | 2025-09-15 11:37 |
Lefittyent a végtelen idő. Kaland-
vágyból úgy tűnik feledem, hogy félek
az alvilág előtt demonstráló galamb
hordák igéző csendjében. A lélek
ki-beröpköd a testből. Megbolydult vizek
elhajló zuhatagáról a visszhang átkos
káromlások torz hang-árját hozza, de én hiszek
abban, hogy ez még nem a végítélet! - még ha átmos
is az elveszettség hamis képzete, a „kristály-azúr”,
a legújabb fejlesztésű tisztítószer, melyre oly büszke az úr. | |
| 816. | [tulajdonos]: BICSKA DAXLI | 2025-09-02 15:43 |
a kivert kutya dala
azt tudom, hogy mi a semmi,
ehhez minden eb konyít.
mit tehetsz, ha nincs mit enni,
kivert kutya, mind vonyít.
a te bundád már kifeslett,
amit hallasz, nem zene.
a kis uszkár, jaj de fess lett!
a horda, már nemzene.
nincs mit tenni, menni, menni,
szégyen bár, de mind koldul.
így vagy úgy, de meg kell lenni,
és győzni, mert itt csata dúl!
hol a gazda, mond merre él?
vezess hozzá, te zord hold!
nagy hideg van, és nincs fedél,
az álom, kereket old.
BICSKA DAXLI
a rühös kutya dala
vakargatom szutykos irhám,
vérszívóktól viszketek.
a bundámat úgy lenyírnám
így múlnak, napok hetek.
bolhák járják rőt szőrömet,
kullancs fúr át bőrömön
szétroppantok még egy követ
vért buggyant fel a köröm
beúszom én a tiszába
fuldokolnak a férgek.
most jó lenne már a szájba
ennivaló! óh, egek!
a horda dala
minden este, forr a dalom,
énekelni, még szabad.
kivert ebnek társ a dalom,
isten nem ad!- avagy ad?
mindig lopni, sosincs megállj.
a létünk nem legális,
állj a sorba, jó taggá válj,
könnyebb lesz a halál is.
éjjel nappal az eb remél
még ha tört is a borda.
félholtan is, ha nagyon fél
megvédi őt a horda.
minden este, forr a dalom,
énekelni, még szabad.
kivert ebnek társ a dalom
isten nem ad!- avagy ad?
a csilli-villi öleb dala
jó az ember, becsben állok,
szeretete testmeleg,
rossz életre nem talál ok,
félelmem, csak szendereg
fénylő bundám jól ondolált
mellényemnek ára nagy!
az ajándék ha rád talált:
a családnak tagja vagy!
a villában kényeztetve
éldegél a luxus-eb.
nem ér hozzá a más tetve,
szemfénye is fényesebb.
kint az utcán rokon vakog,
ápolatlan és csak sír.
mit tehetek, ha ő vacog?
kóbor ebre nem vár sír.
a gyepmester dala
hurkolt nyakú, rusnya állat,
te förtelmes, férges eb,
a jutalék már nem várat
fogdában az „édes” eb!
a kocsmáros hajlong szépen,
zsebében a kutyabér,
a gyepmester ül a széken,
a ruháján kutyavér.
mi más járna a csavargó
kóbor ebnek?- altató!
ám a rab eb mind acsargó,
teli hold a hallgató
a szökevény dala
gyűjtő tábor, vagy eb fegyház
jajdul, a kutyasereg
bömböl, ordít, s a szökőláz
már tombolva sistereg
körbe, körbe, utat kutat,
szabadulni ma muszáj!
minden eb már holdra ugat,
korgó gyomor, éhes száj.
vonyít a nép, s éppen akkor
egy vizsla kitörne már,
útjában egy villanypásztor,
szabadul, megrázza bár.
átrohan a téli éjjen
hátra hagyva a tábor.
szabad eb lét, végre éljen,
s jöhetne már az ámor.
háromlábú kutya dala
jó figura, de nem bábú,
akit a tél is kint ér.
látható, hogy háromlábú,
hurkolná már a sintér.
ritkán eszik, sosem koldul,
a dongája csenevész.
nem fut el, ha háború dúl,
ilyenkor is cselre kész.
vert seregnek utat mutat.
gyomra korog, ha étlen,
szimatolva kaját kutat,
s megtalálja nem kétlem.
évek óta erre teper
ismer bárkit, ha meglát.
nagy galibát sosem kever,
jelöl falat, jelöl fát.
télen nyáron, járja útját,
szerény kicsi a színtér.
fent védik a sánta kutyát,
kergetheti, hét sintér!
a vakvezető kutya dala
„bezzeg-kutya”, nézd, hogy kavar!
a gazdája mit se lát,
terelgeti, húzza hamar,
lábhoz nyomja oldalát.
a fejében sok útvonal,
mindenhonnan hazaér.
nem kell neki az út-fonal,
térképet meg sose kér.
amit ő tud, jó állást ér,
jó ellátást garantál.
a gazdája sok étket mér
tele van a kutyatál.
.
(kóbor eb csak álmában lát
ilyen pazar lakomát.
nyála csurran, csontot vizslat,
s nem talál , max, egy komát.)
vakvezető csoda kutya
kandalló mellé hever.
almában a retye-rutya:
fejéből mindent kiver
kutyapályát
minden kutya nagyon bátor,
hogyne fájna, ha harap.
őrzi nyáját minta pásztor.
húzza láncát, mint a rab.
fenyegeti sintérhurok,
nyakán túl rövid a lánc.
nem védi őt holmi burok,
vágya már egy jó vihánc.
szeretetre nagy az éhe,
még ha jut is vacsora.
aztán hogy már telt a méhe,
ugat hat eb víg sora.
ha nincs lakásod jó budán,
gazdára lelsz vidéken.
fuss keressed, ne nézz bután,
írva van ez az égben.
a halál szele
retves fogság. mámor- vágta.
hátra hagyva a tolonc.
bár a lábát még megvágta,
már legyőzve a kolonc.
milyen jó, hogy ágrólszakadt,
a szabadság az étel!
harapni más most nem akadt,
elfekvő csont kivétel.
lehet szabad, vagy üldözött,
a lelke folyton csak hűl.
bűnökért, bár feloldozott
az úr, a láb menekül.
pedig csábit lacikonyha,
és száz mást fog a szimat,
de hát ez oly illékony, ha
a„félsz”szállja meg inad.
éjj. eb oson a téren át.
nincs meg sehol a tálja,
szemét között keres kaját,
s talál, istennek hála .
jeges minden már a parton.
az eszelős szél süvít.
kutya fekszik, rajta karton,
élő vagy holt, majd vonyít?
reggel végre már észhez tért,
bár imbolyog és szédül.
leül, és lenyal minden vért,
s nyál gyógyítja meg végül.
az elaltatás dala
kutya életbe, ha becsap
a mennykő, mert az égi
parancsnok int és lecsap.
lehetsz mostjött, vagy régi
mert hát itt is van helyhiány.
a pecér,már cetlit tűz,
ahonnan majd mindent kihány
s e rút életből kiűz
| |
| 815. | [tulajdonos]: Kémlet | 2025-08-27 12:29 | K É M L E T
Rejtett felvétel, KÁPRÁZATOS, és megáll az ész!
Ismeretlen profil, s bizony óriási a tét!
Vajon megengedett- e a szabad közlés?- hisz kész
rettenet a belegondolás! Veszélyben a lét?!
Adhatott bárki erre engedélyt ? Kizárom!
Bár, csodálatos ez a megismerés, e lelet.
(Ez biz szines kaleidoszkóp, s nem holmi várrom.)
De ez a vakmerő, vihart arat majd, s nem szelet!
Akárhogy is történt, látható immár ez az arc,
hogy valaha majd látható lesz, sohasem hittem!
Gondolom, hogy ezek után érkezik majd a sarc,
a portré megvan, de mit szól ehhez az jóISTEN? | |
| 814. | [tulajdonos]: Oh, a Jeti-nő | 2025-08-25 16:48 | .Óh, a jeti-nő!
.
S akkor, amikor az az ember, lábnyomába belefúlt,
kutatni kezdték, vajon hol lehet az irdatlan léptű delnő?
Casanovák keltek útra, a mindent hátrahagyó és végső
mámorban. Megrészegült, és az egekig felkorbácsolt vágy dúlt
a keblek zabolátlan szívveréseiben! Hisz, a jeti - nő
gigantikus hajfonata, a kápráztató combpár, s az emlő
holdbéli fénytörései igéztek. Az alfa-raj megbolydult!
| |
| 813. | [tulajdonos]: Fedél nélkül | 2025-08-20 17:43 |
Nem mondhatom el mindenkinek,
elmondom hát „valakinek”!
Immáron körbevesz egy kerítés,
kisagyamban megvillan egy tócsa.
Lelkemre- kötve vár a terítés.
A színhely persze, a sáros Ócsa.
Az orromon törött a szemüveg,
nem láthatom, merre is van észak.
Nadrágomban megmozdul a közeg,
most látom csak elveszett egy évszak!
| |
| 812. | [tulajdonos]: J. A. levele H. A.-hoz | 2025-08-15 16:56 | J. A. levele H. A.-hoz
(Utánérző: pb.)
/parafrázis/
-
…ím, százhúsz éves lettem én –
vevény nélküli küldemény:
se ki,
se be.
*
Galamb az, ami majd elviszi
hozzád, s lesz, aki elhiszi!
Teszi,
veszi.
*
Százhúsz évem: ajánlott.
Sajnos, senki nem áll ott…
Ázom,
fázom.
*
Voltam inas és szerelő,
voltam ábrándos szerető.
Sovány
talány.
*
Bár diszlexiám kiderült,
költő-vénám csak hevült.
Síró,
író.
*
Agymosásra baka lettem,
sok száraz kenyeret ettem.
Azám,
apám!
*
Ezután a maszek fia
feleszmél – de a maffia
kifoszt,
riposzt.
*
„Baszd meg, ember, neked véged,
pokol tüze téged éget!”
Hiszen,
hiszem!
*
A pokolban Horger tombol –
kimúlt ő az irodalomból.
Kihányt
talány…
*
„Te a népet csak uszítod?
Híveimet meg butítod!”
Tűnj el,
bűnjel! | |
| 811. | [tulajdonos]: A teremtés bája * | 2025-08-14 08:07 | A teremtés bája *
a teremtő boldog magányában ujjbegyéből egy trendi stadio,
világra szóló emlékmű kerekedik, gyűlik a sok méhsejt-szektor!
de a hömpölygő tömeg még sehol, késlekedik a nagy ováció.
a küzdőtér még nincs kész, bár korongján serénykedik a legfőbb rektor:
lám, a nagy kolosszeum egyik oldalán csóvába megy át a hullám.
áttörve a látóhatár, s csillagközi mértéket ölt: különös karéj!
lehet, hogy a mámor felmorajló hang-árja pernyeként visszahull rá?
győzelmek leendő emlékképei vetülnek: isten arcán némi kéj.
a játéktér még mindig amorf, s csak forog a massza, köröz a korong.
mígnem az úr álmot lát, s benne gigantikus küzdőteret. könnyedén
teremti meg a népek cirkuszának színterét, és csöppet sem borong
azon, hogy millió földönfutóban szikkadt már ki minden véredény.
*Jávorka Csaba : Mesterséges intelligencia című képéhez | |
| 810. | [tulajdonos]: Altató | 2025-08-05 08:25 |
Mit nem tesz meg az ember? Nem mondhatod,
hogy nem mer. E földön élt ősapánk, nem sok
mindent hagyott ránk. Az utód mind égre tör,
nem záródott még a kör. Lételemünk a kaland.
Megépülhet ego-land. Feljuthatsz így az égre,
senki sem szól, mi végre. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
