DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2827 szerző 36785 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Tiszai P Imre
  Velük
Új maradandokkok

Szakállas Zsolt: MEGSZÁLLOTTSÁG szürrealista prózavers
Tamási József: Bandi
Bara Anna: nyitna zárva, avagy valaha összetartoztak
Kosztolányi Mária: bárányok földje
Szilágyi Erzsébet: sok éve
Vezsenyi Ildikó: Szaggatott kilégzés két hosszú szünettel a végén
Szilasi Katalin: aranyfa
Nyári lászló: Ázom
Szakállas Zsolt: BOLOND LÁNY V. szürrealista kispróza
Nyári lászló: Fogd meg
FRISS FÓRUMOK

Gyors & Gyilkos 3 órája
Nagyító 9 órája
Vezsenyi Ildikó 12 órája
Bánfai Zsolt 14 órája
Tóth Csilla 19 órája
Szakállas Zsolt 22 órája
Petz György 22 órája
Tóth Gabriella 1 napja
Pataki Lili 1 napja
Oláh Imre 1 napja
Tóth János Janus 1 napja
DOKK_FAQ 2 napja
Szilágyi Erzsébet 3 napja
Sági Ferenc Dénes 3 napja
Mórotz Krisztina 3 napja
Tamási József 4 napja
Kosztolányi Mária 6 napja
Bara Anna 6 napja
Csapó Angéla 6 napja
Jónásné Göncz Zsuzsánna 6 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 5 órája
Qui? 9 órája
Minimal Planet 9 órája
nélküled 13 órája
történések 16 órája
PIMP 21 órája
Juli 21 órája
Gedichte 23 órája
Játék backstage 1 napja
Helka 1 napja
Apa levelei 1 napja
Bara 1 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 1 napja
Hamu és hajnali szél (mesék) 2 napja
leállósáv 2 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: árnyalat
Legutóbbi olvasó: 2019-12-16 00:14 Összes olvasás: 1998

Korábbi hozzászólások:  
24. [tulajdonos]: falevél2019-11-25 06:55
ha menni kellene,
lassan indulnék.
ölelném az ágat,
amíg csak lehet.
a zuhanás nem lenne
kétségbeesett.
színesen pörögnék,
ahogy az őszi levelek.
s mielőtt végérvényesen
az útra hullanék:
utolsó gondolataim egyike
a tiéd lenne.

23. [tulajdonos]: November2019-11-05 15:58
A november maga a
megtestesült átmeneti időszak
aranyló ősz és útrakelő advent között.

Nem tudok elindulni és
nem tudok megérkezni és
nem tudok hazatalálni.

Nem tudok nyújtani
senkinek semmit.

Csak állok az erdő közepén
kezemben tartva
a ködöt, az időt, a szürkét,
a szirénák messzi fényét.

Valahol valakinek
valami fáj és én
nem
tudok
segíteni.

22. [tulajdonos]: Győzelem2019-10-28 06:16
Az igazi győzelem mindig ott dől el
ahol senki sem látja.
Kívülről nézve, elismerem:
te győztél.
Amit én elveszítettem, azt te megnyerted.
Helyet, feladatot, barátot.
Jogosan dicsérhetted felemelt kezekkel
két padsorral előttem boldogan az Urat.
A büntetés sikerült.
Ismételten kinyújtott kezem
ismételt ignorálása - ha ez volt a cél -
valóban fáj. Még mindig.
Mégis: mikor háttal nekem mentél ki az ajtón
úgy téve, mintha nem vettél volna észre
vagy mintha nem léteznék,
akkor már tudtam,
nem az a győztes, aki kemény.
Nem az, aki fél. Nem az, aki csak önmaga igazát látja.
Talán inkább az, aki még mindig sír.
Aki még mindig keres. Aki keresi a szót, a békét.
S aki a hideg hátfordítások láttán
feltörni akaró keserűség előtt
csendesen, határozottan
becsukja az ajtót-

21. [tulajdonos]: útravaló2019-08-17 21:29
"szíved a világ legpuhább helye. kérlek, vigyázz rá."
(nayyirah waheed)

20. [tulajdonos]: papírhajó2019-08-12 09:07
minden szó papírhajó,
apró kő, virág, letört kis ág,
színes falevél.
folyó hátán ideér,
ázottan is,
megtörve is
partot ér,
kincset ér.

19. [tulajdonos]: Áldás.2019-07-29 23:23
A köveket visszadobhatják.
Az emlékeket elfelejthetik.
A jószándékot félreérthetik.
A történetet befejezhetik, akár a felénél.
A kinyújtott tenyeret megüthetik.
A kérést bocsánat nélkül hagyhatják. Az emberi szót válasz nélkül.
Megtagadhatják a kegyelem csodáját, erejét.
Mindez nem fáj, már
csak egyet kérek:
Az ég maradjon meg. Neked adom.
Legyen ott minden mosolyban.
Minden tiszta szívből fakadt könnycseppben.
Minden könnyed, váratlanul eleredő esőben,
mely megöntözi kerted szikkadt földjét.
Legyen ott benned. Alattad, fölötted.
Legyen az ég mindig - veled.

18. [tulajdonos]: Muskátli.2019-07-14 19:32
Nem kell bejárnom a nagyvilágot, hogy azt megismerjem.
Elég csak egy virágot megfigyelnem
Egészen közelről, hónapokon át, ahogy
Lassan kinyílik ablakom párkányán.
Muskátli. Múlt évről csak ő maradt meg.
Tavasszal még csak két barnás, zöldes szár látszott belőle.
Reménytelenül nézett ki,
Mint egy elhanyagolt barátság, szürkeségbe süppedt házasság.
Odatettem, ahol éri a napsugár.
Öntöztem. Beszéltem hozzá.
Ujjongva fogadtam a legelső bátortalan levelet,
Majd a másodikat, s az összes többit is, mindegyiket megszámoltam, minden nap.
Aztán észrevettem a bimbókat.
Megfigyeltem, lefotóztam a nyílásukat.
Amint kivillan a virág pirosló színe,
Felegyenesedik az addig lazán lógó szár,
Mintha kihúzná magát: itt vagyok.
A szirmok nem egyszerűen csak pirosak.
Átsüt rajtuk a Nap és ragyognak!
Mindegyikük csupa szín, növekedés, csoda…

Nem kell bejárnom a nagyvilágot ahhoz,
hogy megismerjem.
Minden amit látni szerettem volna,
Benne van egyetlen virág nyílásában
az ablakom párkányán.

17. [tulajdonos]: kérdés2019-07-13 15:48
eljössz majd?
megállsz majd
az én síromnál is?
mikor tükörbe nézve
kitisztul a kép
s előtűnik a barát,
a testvér, a ragyogó szív
- akkor majd
eljössz? kicsit megállsz?
írsz gyűrött, kockás papírra
nekem is verset?



16. [tulajdonos]: A fecskék.2019-06-19 21:27
S akkor így, egy hosszú, fárasztó nap végén, amikor hazaérkezve itthon káosz vár, s a tény, hogy legkedvesebb rózsabokromról ma is, mint minden nap, mióta nyílik, leették a szép, aranyos rózsabogarak az összes rózsát - hirtelen megjelent az égen felettem egy csapat fecske. Éktelen csiviteléssel tettek néhány kört, majd ahogy jöttek, úgy tűntek el oda, ahol a ki nem mondott szavak laknak. Oda, ahol a félbemaradt mondatok. A kitörölt betűk. A meg nem írt versek. A befejezetlen történetek.

15. [tulajdonos]: A kert.2019-06-16 08:08
És ha elpusztult volna a kert legszebb fája is, ha elköltözött volna az összes madár is, a kert továbbra is kert marad. Ha csak egy napom lenne hátra az életből, néhány órát azzal töltenék, hogy rózsát ültessek, és mályvát, virágmagokat szórnék mindenhova. Ha csak egy napom lenne, reményt szeretnék hátrahagyni magam után, és meg-megújuló szépséget. A növekedés ígéretét és lehetőségét. Az átteleltetett muskátlikból csak egyetlen egy maradt meg. Arra az egyre nagyon vigyázok. Öntözöm, nézegetem, számolom az előbújó leveleket. Huszonegynél tartunk. Ha soha többé nem mondhatnék mást, csak annyit mondanék: ne add fel. Bármi is történt, a kert él tovább.


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2019-12-11 09:29 lista
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2019-12-16 07:51       ÚJ bírálandokk-VERS: Kosztolányi Mária nem karácsonyi vers
2019-12-16 06:22       ÚJ bírálandokk-VERS: Bánfai Zsolt Esőanyám
2019-12-16 06:03   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2019-12-16 05:59   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2019-12-16 00:21   Napló: Qui?
2019-12-16 00:08   Napló: Qui?
2019-12-16 00:02   Napló: Qui?
2019-12-15 23:58   Napló: Minimal Planet
2019-12-15 23:48   Napló: Qui?
2019-12-15 23:39   Napló: Qui?