NAPLÓK: árnyalat
Legutóbbi olvasó: 2024-11-26 01:57 Összes olvasás: 5921| 18. | [tulajdonos]: Muskátli. | 2019-07-14 19:32 |
Nem kell bejárnom a nagyvilágot, hogy azt megismerjem.
Elég csak egy virágot megfigyelnem
Egészen közelről, hónapokon át, ahogy
Lassan kinyílik ablakom párkányán.
Muskátli. Múlt évről csak ő maradt meg.
Tavasszal még csak két barnás, zöldes szár látszott belőle.
Reménytelenül nézett ki,
Mint egy elhanyagolt barátság, szürkeségbe süppedt házasság.
Odatettem, ahol éri a napsugár.
Öntöztem. Beszéltem hozzá.
Ujjongva fogadtam a legelső bátortalan levelet,
Majd a másodikat, s az összes többit is, mindegyiket megszámoltam, minden nap.
Aztán észrevettem a bimbókat.
Megfigyeltem, lefotóztam a nyílásukat.
Amint kivillan a virág pirosló színe,
Felegyenesedik az addig lazán lógó szár,
Mintha kihúzná magát: itt vagyok.
A szirmok nem egyszerűen csak pirosak.
Átsüt rajtuk a Nap és ragyognak!
Mindegyikük csupa szín, növekedés, csoda…
Nem kell bejárnom a nagyvilágot ahhoz,
hogy megismerjem.
Minden amit látni szerettem volna,
Benne van egyetlen virág nyílásában
az ablakom párkányán. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
